Módosításra vár a gyógyszer-gazdaságossági törvény

A tájékozattó szövegének nyomtatóbarát verzója:
GyftvModBesz20110617.pdf

 

Egy újabb salátatörvény részeként újra az Országgyűlés előtt van a gyógyszer-gazdaságossági törvény (Gyftv). A Kormány május 27-én nyújtotta be „Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” c. törvényjavaslatát, melyet az Országgyűlés T/3357 számon tárgysorozatba vett.
A javaslat több törvény módosítását kezdeményezi.
Ezek között szerepel:

- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,

- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,

- Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény,

- Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény,

- Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény,

- A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 2006. évi XCVIII. törvény,

- A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

- A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény,

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A javaslatcsomag általános és részletes vitája lezajlott, az illetékes parlamenti bizottság a javaslatot megtárgyalta, a módosító javaslatokról a véleményét kialakította. Az Országgyűlés a módosító javaslatokról a június 20-i ülésén dönt, a végszavazásra előre láthatólag június 27-én, hétfőn kerül sor.

A javaslat több ponton érinti a gyógyszerészetet és a gyógyszerészeket. Most a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszerellátó rendszerrel kapcsolatos szabályozásának tervezett változásairól adunk tájékoztatást, azzal, hogy a szavazások lebonyolítását követően a gyógyszer-gazdaságossági törvény támogatáspolitikai változtatásairól, valamint a módosításra beterjesztett többi törvény változásáról is részletes ismertetést nyújtunk.

 

A Gyftv lakossági gyógyszerellátást érintő módosításairól

1. A módosítások egy része a gyógyszertár-létesítési eljárásrend pontosabb kialakítását célozza. Ennek részeként a tervezet

 

- definiálja a „lakos” fogalmát, mely „a települési önkormányzat közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a szerint nyilvántartott lakcímmel rendelkező személy”,

 

- pontosítja, hogy az új gyógyszertár létesítésére benyújtott kérelemnek „az új gyógyszertár működtetési helyének pontos címe” helyett „az új gyógyszertár pontos címét” kell tartalmaznia (Gyftv 48. § (2) b) pont módosítása),

 

- pontosítja a Gyftv 49. § (2) bekezdését. Eszerint

„Az egészségügyi államigazgatási szerv gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatot ír ki

a) kérelemre, ha a gyógyszertár létesítési helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete azt kéri és

aa) az adott településen közforgalmú gyógyszertár nem működik, vagy

ab) a 49/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, vagy

b) hivatalból, amennyiben a 49/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak felülvizsgálatának

eredményeként az szükséges, mely felülvizsgálat naptári félévente lefolytatásra kerül;

 

- módosítja a Gyftv. 49/A § (1) bekezdését, mely szerint azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor ír ki hivatalból pályázatot, ha a település lakosainak száma legalább 4500 fő (ezzel elejét lehet venni annak, hogy kistelepülések esetén annak ellenére kelljen félévente pályázatot kiírni, hogy esély sincs a közforgalmú gyógyszertár létesítésére);

 

- pontosítja a Gyftv 53/B § (2) bekezdést, mely szerint közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére – az eddigiekkel változatlan feltételek esetén – ezen túl ”településen / településrészen / kerületben” kerülhet sor (a jelenlegi szöveg „települést/településrészt” említ).

 

2.  A módosítások másik része a gyógyszertári marketing szabályozásában bekövetkezett januári változások értelmezését, továbbfejlesztését és hatósági ellenőrzésének hatékonyabbá tételét célozza. A tervezet

- definiálja az „árkedvezmény” fogalmát, amely „bárki számára hozzáférhető, nyilvánosan közzétett módon, a kedvezmény időszakát is megjelölő, azonos feltételekkel adott árengedmény”. (Mint ismeretes, a közfinanszírozott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök árából, térítési díjából semmilyen kedvezmény nem adható.);

- kiegészíti a Gyftv 17. § (8) bekezdését, melynek jelenleg hatályos szövege a következő: „Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalomba hozatali engedély jogosult termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény útján vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése, vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény – az árkedvezmény kivételével – kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel.” A módosítás a közfinanszírozott tápszerekre is kiterjeszti a térítésidíj-csökkentés, kedvezményadás és ajándékozás tilalmát és a bekezdés egy új mondattal is kiegészül: „A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre, ajándékozásra.”. A módosítás hatályba lépésével törvény tiltja tehát, hogy a gyógyszertár a kedvezményadás tilalmát oly módon játssza ki, hogy a patikai vásárlást követően a kedvezményt más üzletben vegye igénybe a vásárló;

- módosítja a gyógyszertárak hatósági ellenőrzésének szabályozását. Ehhez a Gyftv 18/A § (4) bek. módosítása és új (4a) bekezdés megalkotása, továbbá a 64. § (1) bekezdés módosítása szükséges. A változás lényege, hogy

• a gyógyszertárban folytatott fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat Gyftv-ben és a vonatkozó rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére (a gyógyszerészeti államigazgatási szerv eddigi jogkörének megtartása mellett) az egészségügyi államigazgatási szerv is jogosulttá válik,
• a gyógyszertáraknak a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai felügyeletét (a gyógyszerekéhez hasonlóan) az egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja, ugyanakkor az egyéb termékek gyógyszertár általi forgalmazására a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrzi, és a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár e rendelkezések megsértése esetén.

A módosítás révén az egészségügyi államigazgatási szerv (az ÁNTSZ tiszti főgyógyszerészei) számára lehetővé válik a patikák fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatának, valamint az egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai gyakorlatának a felügyelete is, az OGYI és a fogyasztóvédelem korábbi jogköreinek érintetlenül hagyása mellett. Megszűnik tehát a jogi akadálya a gyógyszertári marketingtevékenység teljes körű ÁNTSZ ellenőrzésének.

 

3. A Gyftv jelenleg hatályos rendelkezései szerint komoly gondot jelent, ha az egyéni vállalkozóként működtetett gyógyszertár tulajdonjogát a személyi jogos gyógyszerész – pl. nyugdíjba vonulásra, betegségre való tekintettel – át kívánja ruházni. Az egyéni vállalkozás ugyanis közvetlenül nem alakulhat át társas vállalkozássá, amelybe – a működési engedély megtartásával – az új tulajdonos beléphet. A jelenlegi szabályozás az egyéni vállalkozás átalakulását csak egyéni céggé teszi lehetővé (amely már társas vállalkozássá átalakítható), azonban egyéni cég formájában a Gyftv szerint gyógyszertárat működtetni nem lehet. A Gyftv 69. § (1) bekezdésének a módosításával ez a probléma rendeződik. A módosítás értelmében „közforgalmú gyógyszertár egyéni cég formájában is működtethető”.

 

4. A Gyftv jelenleg hatályos rendelkezései szerint a személyi jogos gyógyszerész halála esetén a gyógyszertár további működtetése nem biztosított. Erre jelenthet megoldást az a módosítás (új 60/D §), mely szerint

- amennyiben a személyi jog a személyi jogos gyógyszerész halála miatt szűnik meg, a halál napját követő 6 hónapon belül előterjesztett, a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa, gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is – vagy felmenője és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szervének egybehangzó kérelmére, a kérelemben megjelölt gyógyszertár vezetésére alkalmas, közforgalmú gyógyszertárat nem vezető személy részére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a gyógyszertár ideiglenes vezetését.

-  Ez az ideiglenes vezető a gyógyszertárat – melynek tekintetében a szakmai feladatok teljesítéséért teljes felelősséggel tartozik – a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90 napig vezetheti.

-  A hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös és a gyógyszertárat működtető társaság legfőbb szerve által egybehangzóan a személyi jog engedélyezésére megjelölt gyógyszerész személy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 45 napon belül személyi jog engedélyezését kérelmezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél. Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szerv soron kívül dönt a személyi jog engedélyezése tárgyában.

-  Több örökös esetén az örökösök – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel –egyszerű többséggel döntenek a személyi jogos gyógyszerész kijelölésében.

Ehhez a változáshoz illeszkedik a Gyftv 65. § módosítása a hatósági vezető kirendelésének szabályozásáról. Eszerint azokban az esetekben, amikor olyan közforgalmú gyógyszertár esetében szűnik meg a személyi jog, amely a település gyógyszerellátását egyedüliként biztosítja, és 6 hónapon belül a gyógyszertár ideiglenes vezetésére vonatkozóan nem nyújtanak be kérelmet, az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági vezetőt rendelhet ki.

5. A tervezet a Gyftv 53/B § kiegészítését is kezdeményezi. Azokban az esetekben, amikor a települési alapellátási és/vagy szakellátási szolgáltatások fejlesztési forrásból megvalósuló, 2011. január 1-je előtt meghirdetett pályázataival összefüggésben a szakrendelő pályázata közforgalmú gyógyszertár létesítését is tartalmazta, de a közforgalmú gyógyszertár létesítési engedélykérelmét még nem nyújtották be, a településen már működő „közforgalmú gyógyszertár működtetőjének kérelmére, vagy a települési önkormányzat és a közforgalmú gyógyszertár működtetőjének együttes kérelmére” az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, feltéve, hogy az áthelyezés egyéb feltételeinek a kérelem megfelel. Az indoklás szerint „a Gyftv. 53/B. §-ának kiegészítésével lehetőséget adunk arra, hogy az európai uniós forrásokból kialakított szakrendelők a pályázati vállalásuknak a megváltozott jogszabályi környezetben is eleget tudjanak tenni”. A kialakított megoldás egyben azt is lehetővé teszi, hogy a korábbi pályázati vállalás teljesítése ne járjon együtt új gyógyszertár létesítésével.

6. A Gyftv 69. § (1) bek. módosításával lehetővé válik, hogy a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek forgalmazására engedéllyel rendelkező üzletben a tea formájú növényi gyógyszerek vagy tea formájú hagyományos növényi gyógyszerek a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen is elhelyezhetők legyenek. Az indoklás szerint ezekben az üzletekben zárható szekrényen kívül is árusíthatók lesznek azok a növényi gyógyszerek és hagyományos növényi gyógyszerek, amelyek tea formájúak, vagyis, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők. A módosítás nem érinti azt a rendelkezést, hogy a többi gyógyszer kizárólag zárható szekrényben tárolható.

7. A Gyftv hatályba lépését követően 1 évig lehetőség volt arra, hogy fiókgyógyszertárat közforgalmú gyógyszertárrá úgy minősítsenek át, hogy a közforgalmú gyógyszertár vezetője egyben az átminősített gyógyszertár vezetői feladatait is ellássa. Ezzel a lehetőséggel annak idején 7 gyógyszertár élt. A jelen tervezet szerint a gyógyszertár vezetője ezekben a gyógyszertárakban 2013. július 1-jét követően a vezetői feladatokat nem láthatja el (Gyftv új 83/C §).

8. A tervezet módosítja a Gyftv 60/C § (1) bekezdést. A jelenleg hatályos szöveg szerint a személyi jogos gyógyszerész lemondása és halála esetén a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa, gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is – vagy felmenője erre irányuló kérelem esetén személyi jog jogosultjává válik, amennyiben megfelel a személyi jogos gyógyszerésszel szemben támasztott általános követelményeknek (a Gyftv 56. § feltételeinek). A jelen módosítás ezt a lehetőséget csak a személyi jogos gyógyszerész halála esetén tartja meg.

 

 

Budapest, 2011. június 17.

 

Dr. Hankó Zoltán
az MGYK alelnöke

vissza