Működési támogatás és gyógyszer-készletezési előleg – ez a két lépés is segít abban, hogy ne zárjanak be a kistelepülési patikák, ne maradjanak orvosság nélkül a helybeliek. Mindnyájukat sújtja ugyanakkor a csökkenő bevétel, ami szintén veszélyezteti a működést.
A kis patikák és a betegek érdekének megfelelően, több pontban változott a gyógyszertárak működését célzó támogatás. Elsősorban az összeg lett a korábbi négyszerese, így az idei évre több mint hétszázmillió forintot lehet szétosztani közöttük. Ebből százmilliót a központi költségvetés állja, a többi a nagyobb forgalmú patikák kötelező szolidaritási díjából jön össze.
A gyógyszerészi kamara számításai szerint több száz patika számíthat támogatásra. Feltétel azonban, hogy a gyógyszertár az adott településen egyedüliként lássa el orvossággal és más készítményekkel a betegeket – emelte ki Hankó Zoltán elnök. A támogatás fejében a patikának vállalnia kell azt is, hogy a helyi igényekhez rugalmasan alkalmazkodva, de hetente legalább negyven órán át nyitva tart.
Mivel a kistelepülési patikáknak jóval csekélyebb a bevételük, mint a városiaknak – hiszen kevesebb embert látnak el –, ezért az is számít, mekkora forgalmat bonyolítanak le a vényköteles orvosságokból. Akkor jelentkezhetnek támogatásra, ha ez egy bizonyos összeg alatt marad. Az anyagi segítség tehát némiképp ellensúlyozhatja hátrányos helyzetüket.
Ugyancsak a kistelepüléseken egyedüliként működő gyógyszertárakat segítheti az a kamatmentes támogatási előleg is, amely átmenetileg javítja fizetőképességüket, így feltölthetik gyógyszerkészletüket. Az 1,2 milliárd forint költségvetési összegből az OEP-en keresztül lehet igényelni március végéig, a pénzt decemberig kell majd visszafizetni. A készletezési könnyítés a hétköznapokban azt jelenti majd, hogy a betegeknek nem kell – akár többször is – visszatérniük a gyógyszertárba amiatt, mert első „nekifutásra” nem tudták kiváltani orvosságukat.
Mindezek ellenére tény, hogy nem csupán a kis patikák vannak bajban. Hankó Zoltán elmondása szerint a gyógyszertárak negyede már az elmúlt években is veszteséges volt, helyzetüket pedig tovább rontotta a köztámogatás szabályainak változása. A hatóanyagukban azonos orvosságok közül az OEP az olcsóbbat részesíti előnyben, ami kedvező a betegeknek, de csökkentette a patikák vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos bevételét, méghozzá a vártnál nagyobb mértékben.
E helyzetet a nagy forgalmat lebonyolító gyógyszertárak is a zsebükön érzik, így a kamara elnöke szerint a minden patikára kiterjedő kompenzálás technikáit is mielőbb érdemes lenne átdolgozni. Ellenkező esetben ugyanis félő, hogy a ma már 2400-nál is kevesebb gyógyszertár közül újabbak zárhatnak be.
Bár a tapasztalatok szerint a korábbinál több beteg vált nyitottá a gyógyszer-helyettesítésre, vannak, akik továbbra is ragaszkodnak megszokott orvosságukhoz, még akkor is, ha a patikában többet kell fizetniük érte. Az ódzkodás egyik oka lehet, hogy nem tudhatják, néhány hónap múlva miként alakul gyógyszerük térítési díja, milyen új orvosságra akarják ismételten „átszoktatni” őket.
Hankó Zoltán szerint emiatt érdemes lenne átmenetiként kezelni azt az időszakot, amíg a gyártói verseny révén nemzetközi szintre csökken a helyettesítő múlttal már rendelkező gyógyszerek ára, és utána csak évente hirdetni árversenyt. A gyakoribb licit azonban megmaradhatna ott, ahol a szabadalmi oltalom frissen jár le, vagyis a gyógyszer átkerül a helyettesítő készítmények közé.
Niczky Emőke