Szeptember 23-én délután Egerben a Városháza dísztermében folytatódott az önkormányzatok és gyógyszerészek közötti kapcsolatépítést szolgáló fórumsorozat. A helyi önkormányzatot Habis László egri polgármester képviselte, aki a rendezvény első részében volt jelen. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság részéről dr. Cserháti Péter miniszteri biztos, gyógyszerügyekért felelős volt helyettes államtitkár vett részt a rendezvényen, a Kamarát dr. Hankó Zoltán elnök képviselte.

A helyi kamarai vezetőkön kívül eljöttek a környező megyék kamarai vezetésének delegáltjai is Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A moderátor dr. Horváth-Sziklai Attila volt.

Habis László polgármester köszöntőjében megemlítette, hogy az önkormányzat épületében gyógyszertár működik, melynek vezetőjével lényegében napi kapcsolatban vannak. Szólt arról, hogy a helyi patikamúzeum működtetésében és fenntartásában együttműködés van a szakmával, és ismeretei szerint a gyógyszerészek helyi társadalmi szerepvállalása is rendezett. Fontosnak tartja, hogy a szociális alapellátás szervezésében és a szűrések szervezésében elinduljon az együttgondolkodás.

Dr. Cserháti Péter miniszteri biztos gyermekkori emlékeinek felelevenítésével kezdte vitaindítóját: ahol felnőtt, a gyógyszerész meghatározó résztvevője volt a helyi közösségnek. Jónak tartja, ha a gyógyszerészek tudatában vannak, hogy az értelmiségi lét megélése egyben missziós lehetőség is a lakosság életmódjának formálásában. Az elmúlt évekre visszatekintve elmondta, hogy amikor a gyógyszerügyekért is felelős helyettes államtitkárrá kinevezték, egyik első dolga Molnár Lajos volt miniszter „Miért lettem antipatikus” c. könyvének elolvasása volt. Drámai helyzettel szembesült, mert az üzletiesedés és a láncosodás miatt nagyon eltorzult az a kép, amelyben felnőtt. A 12 pont, amelyet a Kamara 2010-ben megfogalmazott, lényegében ennek az eltorzult szemléletnek a felszámolását is célozza, és ennek érdekében szoros együttműködés alakult ki a Kamarával. Végigvette a 12 pont mentén bekövetkezett fontosabb változásokat, majd újólag megköszönte a gyógyszerészeknek a Széll Kálmán-tervhez szükséges rugalmasságot. Mint mondta, „a mesterségesen gerjesztett aggodalom lecseng”, a lakosság a változásokat pozitívan éli meg. Az ügyeletekről elmondta, hogy nonszensz helyzetekkel találkoznak, melyek megoldása indokolt. A jövő feladatait illetően kifejtette: a döntési szinteket újra kell gondolni, és amit lehet, helyi szinten kell intézni. Uniós finanszírozással új szűrőprogramok indulnak, melyekben a gyógyszerészek szerepe felértékelődhet. A szociális és a közgyógyellátással kapcsolatos döntéseknek is helyben kell megszületniük, amelyekben a gyógyszerészek részvételére is számítanak. A kkv-k fejlesztését előirányzó operatív programokba helyben lehet majd bekapcsolódni. Javasolta, hogy a kamara segítsen a pályázatok felkutatásában és megírásában.

Dr. Hankó Zoltán kiemelte, hogy a stabilizációval párhuzamosan a gyógyszerészek számára is felértékelődik a szubszidiaritás elve. Ez azonban nemcsak a döntések meghozatalában való részvétellel jelent többlet-lehetőséget, hanem a helyi közösségért vállalt felelősségben is megmutatkozik. A Heves megyei szociális otthonok gyógyszerellátásában pár évvel ezelőtt bekövetkezett változások komoly visszhangra leltek, és jórészt az itt szerzett tapasztalatok figyelembe vételével kezdeményezte a Kamara az ezzel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát és korrekcióját. Ennek eddig nem volt kézzelfogható eredménye, azonban dr. Cserháti Péter miniszteri biztos beszámolt arról, hogy a szociális ellátásokkal kapcsolatos kérdések rendezésére már elkészült egy elemzés, és ez a helyi megoldásokat preferálja.

Dr. Gutay Tibor személyes tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy a nyugdíjasok és az iskolások is hálásak, ha a gyógyszerész felvilágosító programot szervez és előadást tart. Ha igény van rá, ehhez a Kamara módszertani segítséget ad. Dr. Lestyán Balázs aktív gyógyszerészként és hatvani alpolgármesterként javasolta, hogy a helyi rendezvények szervezésébe kapcsolódjanak be a gyógyszerészek és hangolják össze tevékenységüket az Egészségfejlesztési Irodákkal. Az egyik hozzászóló szóvá tette, hogy közel húsz éve meg szeretné venni a gyógyszertárnak helyet adó ingatlant az önkormányzattól, azonban erre nincs lehetősége, ugyanakkor a bérleti díj – különösen a patika forgalmához viszonyítva – túlságosan magas.

Az eredetileg másfél órásra tervezett programot csak jóval később sikerült befejezni és a jelenlévők egy része ezt követően is a Városháza épületében maradva beszélgetett az elhangzottakról és a lehetőségekről. Egyöntetű volt a vélemény: az egészségpolitikai vezetés és a gyógyszerészek is felismerték az önkormányzatokkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ha erre az önkormányzatok is ráéreznek, mindenkinek előnyös lehet a gyógyszerészek megújuló társadalmi szerepvállalása.

mgyk.hu