A 2010-es piaci és morális válságból mára a konszolidáció és stabilizáció irányába halad a patikai ágazat Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének értékelése szerint. A gyógyszertárak száma 2010-ben érte el a csúcsát, amikor is 2451 patika működött, majd fokozatosan csökkent a számuk, és a legfrissebb OTH-adatok szerint ez év novemberében 2334 patika működött, míg tavaly 2062 vállalkozás 2341 patikát működtetett. A patikaszám-csökkenés az utolsó 11 hónapban nagymértékben lelassult és ez a konszolidáció egyik jele. Jellemzően bt.-ként üzemelnek, közel hatvan százalékuk, ugyanakkor tíz százalékra sem tehető az egyéni vállalkozások száma, míg egyharmaduk kft. rt. formában működik. A patikai vállalkozások száma szintén 2010-ben volt a legmagasabb: 2290, azóta csökken. 

A patikák belföldi árbevétele 2010-2011-ben meghaladta a 611 milliárd forintot, tavaly azonban 50 milliárd forinttal csökkent. Ez a Széll Kálmán-terv intézkedéseivel magyarázható. A közfinanszírozott gyógyszerek eladásából származó árréstömeg is csökkent: a 2010-es értékről (51,7 milliárd forint) 2013-ra 5,7 milliárd forinttal (előzetes becslés szerint 46,2 milliárd forintra), azonban a generikus kompenzációval és a szolgáltatási díjjal együtt a támogatott gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó árrés-jellegű bevételek összege 2013-ban várhatóan eléri az 54,3 milliárd forintot.

A patikai ágazat teljes körű árrés bevétele 2010-ben 93 milliárd forint volt. Ez az érték 2012-ben a generikus kompenzációval együtt 96,8 milliárd forintot tett ki. Hankó ezt az adatsort úgy kommentálja, hogy a Széll Kálmán-terv intézkedései miatt bekövetkezett árréskiesést különböző intézkedésekkel sikerült kompenzálni. Hozzá kell tenni, hogy nemcsak külső forrás, vagyis a kompenzáció, hanem a 2012. augusztus elsején életbe lépett árrés-átcsoportosítás is a patikákat segítette, ugyanis a nagykereskedelmi árrés rovására növelték a termékek patikai árrését. 

Szintén a nagykereskedők „nyelték le" behajthatatlan követelésként a bezárt patikák ki nem fizetett tartozását. A veszteséges vállalkozások száma 2008-2009-ben volt a legmagasabb: 557, illetve 559, 2011-ben már csak 344, tavaly pedig 298 volt a számuk. Miközben a patikaszám-csökkenés körülbelül 120-ra tehető, a veszteséges gyógyszertárak száma mintegy 300-zal kevesebb. A gyógyszerészi kamara elnöke szerint a veszteség és a veszteséges gyógyszertárak számának csökkenése is a stabilizáció jeleit mutatja.

Az adózott eredmény 2006-ban 22,9, 2010-ben csak 7,9 milliárd volt, 2012-re pedig megduplázódott és az összesített mérlegadatok szerint 16,3 milliárdot tett ki.

Míg a beszállítók felé a rövid lejáratú kötelezettségek 2006-ban 42 milliárdra rúgtak, 2010-ben csúcsot döntöttek 65,7 milliárddal, majd 2012-ben 45,1 milliárd forintra csökkentek, beleértve a már említett veszteségek leírását a gyógyszer-nagykereskedők részéről.

Csökkenést mutat a patikákban foglalkoztatottak száma, és csökkent a személyi ráfordítás is. A 2012-es bérátlag 200-205 ezer forintra tehető, ami a nemzetgazdasági átlag alatt van, ezért a kamara elnöke szerint sürgető feladat az ágazati bérek rendezése és az ehhez kapcsolódó bevételi források megteremtése. 

A gyógyszerészi kamara elnöke szerint az egzisztenciális függetlenség lehet az alapja a szakmai fejlődésnek és az etikai megújulásnak. Véleménye szerint a gazdasági feltételek ma már adottak a többségi gyógyszerészi tulajdonlás megteremtéséhez. Várhatóan 2016 végére alakul ki ténylegesen az elvárásoknak megfelelő tulajdonosi szerkezet. Hankó Zoltán szerint a jelenlegi modell gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag érzékenyebb a liberalizált modellnél, érdemes tehát óvni és fejleszteni.

Sándor Judit

weborvos