A vĂĄndorgyĹąlĂŠs „hivatalos” megnyitĂĄsĂĄra, pĂŠntek reggel megtelt az előadĂłterem. Az ĂśsszejĂśvetel dr. HankĂł ZoltĂĄn ĂŠs dr. SĂźle AndrĂĄs kĂśszĂśntő szavaival vette kezdetĂŠt, majd Meretei Barbara, „GerenĂĄciĂłk egyĂźttĂŠlĂŠse a munkahelyen” cĂ­mmel tartott előadĂĄst. A moderĂĄtor dr. TĂĄtrai Tibor volt, aki hangsĂşlyozta, hagyomĂĄnyteremtőnek szĂĄnjĂĄk, hogy kĂźlsős előadĂłk kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel tegyĂŠk szĂ­nesebbĂŠ a konferenciĂĄt.

Dr. Hankó Zoltán köszöntötte a részvevőket, majd kiemelte, hogy a konferencia célja a kompetencia-fejlesztés kérdéseinek mevitatása. Dr. Süle András elmondta, hogy a kompetencia fejlesztése a KKTSZ számára fontos, noha a FB-kommentek egy része azt javasolja, hogy inkább az alapvető problémákat kéne rendbe tenni, valakinek mégis el kell kezdeni a kompetencia kérdésekkel foglalkozni.

A kĂśszĂśntők utĂĄn Meretei Barbara, a Crow Group kutatĂłja, oktatĂł, tanĂĄcsadĂł „GerenĂĄciĂłk egyĂźttĂŠlĂŠse a munkahelyen” cĂ­mmel tartott előadĂĄst. Előre bocsĂĄtotta, hogy „nem volt mĂŠg olyan időszak, amelyben ilyen sok generĂĄciĂł egyĂźtt lĂŠtezett volna a tĂśrtĂŠnelemben. NĂŠgy generĂĄciĂł van jelen most a munkaerőpiacon – a boomer, az X a Millennial ĂŠs a Z – tehĂĄt a kĂśztĂźk lĂŠvő szakadĂŠk is nagyobb, ĂŠs ez tĂśbb konfliktusforrĂĄst is jelent.” Egy generĂĄciĂłt az a szociokulturĂĄlis kĂśrnyezet hatĂĄroz meg, amiben felnő 1-12 ĂŠves korĂĄig. Ez a „szemĂźveg”, amin keresztĂźl lĂĄtni fogja a vilĂĄgot, ĂŠs ez kĂźlĂśnbĂśző tapasztalatokat ĂŠs ĂŠrtĂŠkrendet hoz lĂŠtre.

 Az előadĂł elsőkĂŠnt a munkĂĄhoz valĂł hozzĂĄĂĄllĂĄs kĂźlĂśnbĂśzősĂŠgĂŠt mutatta be. A fiatalabbak szĂĄmĂĄra ĂĄltalĂĄban fontosabb a pĂŠnz, mint a hivatĂĄs. Ez a generĂĄciĂł gyakran hĂłnaprĂłl hĂłnapra ĂŠl, tart a munkanĂŠlkĂźlisĂŠgtől, ĂŠs a megĂŠlhetĂŠs bizonytalansĂĄga miatt kitolja a csalĂĄdalapĂ­tĂĄs idejĂŠt is – vagyis ők sokkal inkĂĄbb a mĂĄban ĂŠlnek. A felmĂŠrĂŠsekből az is kiderĂźl, hogy – mĂ­g az idősebbek dĂśntő tĂśbbsĂŠge egyetĂŠrt –, a fiataloknak csak egy kisebb rĂŠsze vallja, hogy „a pĂŠnz ĂŠs materiĂĄlis ĂŠrtĂŠkek eszkĂśzĂśk az ĂŠlethez, ĂŠs annak jĂĄrnak, aki megfelelően megdolgozott ĂŠrte”. EllentĂŠtben felmenőikkel, ők viszont a fontosabb pĂŠnzĂźgyi dĂśntĂŠseiket mĂĄr ifjĂş korukban meghozzĂĄk.

Az idősebbek, a boomerek ĂŠs az X generĂĄciĂł, velĂźk szembeĂĄllĂ­tva pedig az ĂŠvezredvĂĄltĂĄst megelőző kĂŠt ĂŠvtizedben ĂŠs a kĂŠsőbb szĂźletett fiatalok kĂźlĂśnbĂśznek a stresszel valĂł megkĂźzdĂŠs stratĂŠgiĂĄiban is. A kutatĂł szerint „egyik sem jobb mĂłd, mint a mĂĄsik: az idősebbek megkĂźzdenek a stresszel, a fiatalabbak inkĂĄbb ’kitoljĂĄk’ az ĂŠrzelmeiket”, de az biztos, hogy „sok stresszfaktor van a fiatalok ĂŠletĂŠben.” Az idősebbek szĂĄmĂĄra ez jĂłval kisebb megterhelĂŠst jelent, hiszen ez „termĂŠszetes” volt a munkahelyĂźkĂśn. Az „ĂŠrzelmi inkontinencia” kĂźlĂśnbsĂŠgei ezen a tĂŠren is megjelennek.

Munkaetikai kérdés a felelősségvállalás. A pozíciót és a vele járó kompetenciákat, felelősséget nagyon szeretnék a fiatalok, de alapjában véve kerülik.  Árnyalja a képet, hogy a fiatalok énképe alapjában véve pozitív; fontosnak tartják magukat, értékrendjük individualista. Ezért nehezen mérik be, hogy ha hiba van, mi abban az ő felelősségük. Tapasztalati tény, hogy a főnökeikkel és a munkatársaikkal szembeni elvárásaik viszont nagyok.

Az Y-ok ĂŠs a Z-k tĂśbb időt tĂśltenek munkĂĄval, de kevĂŠsbĂŠ hatĂŠkonyak. Meretei Barbara szerint ez azĂŠrt van, mert mĂĄskĂŠpp dolgozik az agyuk, kevĂŠsbĂŠ tudnak fĂłkuszĂĄlni, 6-8 perc utĂĄn mĂĄr kimerĂźl a figyelmĂźk. KĂźlĂśnben is: a munka kevĂŠsbĂŠ az identitĂĄsuk rĂŠsze. Azt szeretik, ha a munkatevĂŠkenysĂŠg „fluid,” nincs hatĂĄrozott kezdete ĂŠs vĂŠge, kĂśzben pedig lehet mĂĄst csinĂĄlni, ezĂŠrt tĂśkĂŠletes megoldĂĄs szĂĄmukra a home office. A boomer viszont nem egy munkahelyvĂĄltĂł tĂ­pus. SokĂĄig kibĂ­rja a nem megfelelő viszonyokat is, hiszen ĂŠlete nagy rĂŠszĂŠt ilyenek kĂśzĂśtt tĂśltĂśtte. A fiatalok munkahelyvĂĄlasztĂĄsĂĄt megkĂśnnyĂ­ti, hogy sok cĂŠg versenyez ĂŠrtĂźk.

A munkahelyi lĂŠgkĂśr ĂŠs a kapcsolatok szempontjĂĄbĂłl kritikus a tisztelethez valĂł viszony. Az idősebbeknek sajĂĄt teljesĂ­tmĂŠnyĂźkkel szemben is nagyon magasak az elvĂĄrĂĄsaik – ezt a fiatalokkal szemben is gyakoroljĂĄk. MegkĂ­vĂĄnjĂĄk a tiszteletet teljesĂ­tmĂŠnyĂźk, az addigi szakmai tapasztalataik alapjĂĄn. Úgy ĂŠrzik, hogy ők mĂĄr „letettek az asztalra valamit”, kiĂŠrdemlik az elismerĂŠst, a fiatal viszont azt gondolja, hogy „ĂŠn azt tisztelem, aki ezt elĂŠrte nĂĄlam”.

Az eltérő elvárások mellett különbözik a generációk motivációs bázisa is. A fiatal önmaga szeretne maradni a munkában is, és fontos neki, hogy a munka egyensúlyban legyen az élete más területeivel. Motiváló tényező számára az új inger, az izgalom; ezért pörgeti a tik-tokot és más közösségi oldalakat. A sok inger idővel függőséget alakít ki bennük.

A Millennial ĂŠs a Z generĂĄciĂł motivĂĄciĂłjĂĄban olyan Ăşjnak mondhatĂł elemek is megjelentek, mint az Ăźzleti ĂŠlettel ĂŠs ĂĄltalĂĄban a kapitalizmussal szembeni kritika. MegfogalmazzĂĄk, hogy nem akarnak rĂŠszt venni a versenyben, nem akarnak tĂśbbet dolgozni. De ilyen Ăşj elem a kĂśrnyezetvĂŠdelem, tĂĄrsadalmi Ăźgyek felkarolĂĄsa is.

MiĂŠrt nehĂŠz egymĂĄs megĂŠrtĂŠse? – tette fel vĂŠgĂźl a kĂŠrdĂŠst az előadĂł. A realitĂĄsok azt mutatjĂĄk, hogy nem ĂŠrdemes elvĂĄrni, hogy a fiatal gondolkozzon azon, miĂŠrt fontos megĂŠrteni az idősebbeket. Az idősebbek tapasztalata viszont hasznos lehet ahhoz, hogy ők nyissanak. VĂŠgĂźl is az idősebbek ĂŠs a fiatalabbak is ugyanazokra a dologra vĂĄgynak, ĂĄmbĂĄr nem ugyanazok jelentik szĂĄmukra a biztonsĂĄgot, az elfogadĂĄst, a megbecsĂźlĂŠst, Sok kĂŠrdĂŠsre ĂŠs kommunikĂĄciĂłra van szĂźksĂŠg. BeszĂŠlgetni, kĂŠrdezni kell. Mindannyiunknak szĂźksĂŠge van a kapcsolĂłdĂĄsra.

(koncz)
FotĂł: MogyorĂłssy MĂĄrton