A GYKTN programja szombat délelőtt plenáris ülésekkel folytatódott. A négy előadó az ágazat legfontosabb kérdéseit járta körbe.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntőjével vette kezdetét, aki összefoglalta az előző nap eseményeit. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója is az előadók között szerepelt, azonban váratlan elfoglaltsága miatt aznap reggel lemondta az előadást.

Dr. Hodász István az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója, a MAGYOSZ elnöke nyitotta az előadások sorát, aki ez utóbbi minőségében vett részt a konferencián. Köszöntő szavai után bemutatta az 1990-es évek elején alakult szervezetet, amelynek célja a világszínvonalú magyar gyógyszeripar évszázados hagyományainak továbbéltetése és új hagyományok teremtése volt. További célként említette, hogy gyógyszereikkel segítsék a magyar emberek gyógyulását, egészségük megőrzését, valamint aktívan támogassák az ország gazdasági versenyképességét. Ezt követően egyebek mellett ismertette a szervezet tagvállalatait, termékportfóliójukat és a magyar gyógyszerpiac megoszlását. Hazánk regionális nagyhatalom a gyógyszeripar szempontjából, több mint 70 országba exportálunk gyógyszereket. Mint megtudtuk, külön hangsúlyt fektetnek a gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulására: a jövőre koncentrálva folytatják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt jelentőségű. A gyógyszeripar jelentőségét hangsúlyozva elmondta, egységnyi növekedés a gyógyszeriparban, háromszor annyi hozzáadott értéket jelent a járműgyártáshoz képest. Bíznak abban, hogy a kormány is felismeri ennek jelentőségét, érdemes erre építeni, mert így jóval gyorsabban lehet eredményt elérni.

A következőkben a MAGYOSZ és a Kamara együttműködésének területeiről szólt. Négy témát említett: a Magyar Gyógyszer védjegyet, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos megállapodást, a lakósági gyógyszerhulladék gyűjtésének, valamint az egyedi dobozazonosítók bevezetésének kérdéskörét. A Magyar Gyógyszer védjeggyel kapcsolatban megjegyezte, „olyan import gyógyszerek nyertek teret hazánkban, amelyek ilyen mértékben való jelenléte nem lenne indokolt”. Fontos lenne, ha mindenki tudná, melyek a hazai gyógyszerek: amiket hazánkban fejlesztettek ki és itt is gyártanak. Ezt tudniuk kell az erre fogékony gyógyszerészeknek is, akik ezek ajánlásával is a magyar gyógyszeripart támogatják. Jó hírként említette, hogy ennek érdekében már két rendszergazdával is történt megállapodás, segítségükkel könnyen megállapítható, hogy mely gyógyszerek tartoznak ide – jelenleg több mint 500 kapta meg ezt a védjegyet. A felmérések szerint sokan, ha tudnák, hogy melyik gyógyszer magyar, akkor azt választanák. Kérte a gyógyszerészeket, hogy a magyar gyógyszereket ajánlják.

A továbbiakban rátért az étrend-kiegészítőkre, az ezzel kapcsolatos megállapodás létrejöttét hosszú folyamat előzte meg – mondta. Az uniós szabályozási elvek miatt ugyanis nem alakult ki megfelelő szabályozó rendszer, ezért volt szükség az önszabályozó rendszer kialakítására, ami garantálja azt, hogy minőségi, biztonságos termékhez jutnak a vásárlók a gyógyszertárakban. Erre azért is szükség volt, mert az OGYÉI jelentése szerint az említett termékek 13 százalékánál találtak valamilyen minőségi problémát. A tavasszal kötött együttműködési megállapodás célja, hogy megkönnyítse az étrend-kiegészítőkhöz való biztonságos hozzájutást. A gyógyszertáraknak azoktól a nagykereskedőktől kell vásárolni, amelyek benne vannak a rendszerben. Kérte, csatlakozzanak ehhez az önszabályozó rendszerhez.

„Tavaly 264 tonna gyógyszert dobtunk ki” – derült ki előadása további részéből, ami a lakossági gyógyszerhulladékkal foglalkozott. Ennek gyűjtését, illetve a további folyamatokat teljes mértékben a gyártók finanszírozzák. Mint megtudtuk, 2003-ban alakították meg a gyógyszergyárak és a nagykereskedők a RECYCLOMED Nonprofit Közhasznú Kft-t ennek a feladatnak az ellátásra. A gyógyszerhulladék mennyisége folyamatosan nő, de nem a gyógyszerforgalom növekedésével együtt. Külön hangsúlyt fektetett a gyógyszerészi gondozás jelentőségére: el kell magyarázni a betegeknek a kérdés fontosságát. A használt injekciós tűk begyűjtésének problémájára is kitért, ez azonban még nem megoldott – mondta.

Az egyedi dobozazonosítók bevezetése mindnyájunkat érint – folytatta. Ismertette azokat a feltételeket, amelyeknek 2019-től meg kell felelniük az egyes gyógyszerdobozoknak: számos dolgot kell majd megjelentetni rajtuk. Ennek finanszírozásáról is szót ejtett, végezetül pedig az ezzel kapcsolatban létrehozandó non-profit szervezetről tett említést.

A továbbiakban dr. Varga Péter, az OEP Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztályának vezetője előadását hallgathatták meg a jelenlévők. „Ilyen ünnepélyes alkalommal nem kellemes ellenőrzésről beszélni” – kezdte mondandóját a főosztályvezető, majd egy rövid bemutatkozással folytatta: általános orvosként végzett, majd mentőorvosként kezdte pályafutását, dolgozott gyógyszerforgalmazási cégnél, majd egészségügyi menedzser vezetői tapasztalata után került az OEP-hez. Megjegyezte, a bejelentett változások szerint, mint OEP képviselő, valószínűleg utoljára szólal meg. A következőkben bemutatta a szervezetet – kiemelve, hogy az OEP nem hatóság: egy polgárjogi aktus, egy szerződés keretében végzi az ellenőrzést. Tény ugyanakkor, hogy nem minden szempontból egyenlő felek között köttetik a szerződés: munkája során több vitás kérdéssel is találkozott, a bíróságra került ügyekben többnyire az OEP javára döntöttek.  Ellenőrzései során az OEP a szerződés teljesülését vizsgálja – hangzott el ezt követően, majd az ide vonatkozó jogszabályokról tett említést – rengeteg létezik, egymásnak alá és fölé rendelve. A munkájukat mindnek megfelelően kéne végezni, gyakran okoz nehézséget, hogyan is kell értelmezni azokat.  Ez után az Egészségbiztosítási törvény 38-as passzusának az ismertetésével folytatta, itt van részletesen felsorolva, mit kell ellenőrizniük a gyógyszertárakkal kapcsolatban. Kitért a pénzügyi ellenőrzés törvényi változására is. Milyen hibákat szoktak találni a kollégák? – tette fel a kérdést. Ezek ismertetése után kiemelte az 50 ezer forint feletti értékű gyógyszerek expediálásának kérdését, majd rátért a szankciókra. Sokszor csak figyelmeztetéssel élnek, életszerűen próbálják kezelni a kérdést a kollégái, ami barátságos hozzáállásnak tűnik – mondta. Más esetekben felmondják a szerződést, amit komolyan kell venni, mert ha nincs szerződés, nem működhet a gyógyszertár. Szerződés-felmondással azokban az esetekben mindenképpen élniük kell, ahol a jogszabály nem ad mérlegelési lehetőséget az OEP-nek. De büntető feljelentést is tehetnek bűncselekmény alapos gyanúja esetén; évente tíz alatt van ezeknek a száma. Végezetül a nagy értékű gyógyszerek expediálásával kapcsolatos új jogszabályra tért rá. Bonyolult ennek a részletszabályozása, de a cél az, hogy indokolatlanul nagyobb mennyiség ne kerüljön ki ezekből a gyógyszerekből. A moderátor kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tavasszal kezdődött GYSE ellenőrzést még nem zárták le, sőt most az ellenőrzés orvosszakmai fázisa következik, annyit azonban már látnak, hogy a gyógyszertárak vizsgálata során visszaélésre eddig nem bukkantak.

Dr. Sohajda Attila  A gyógyszerellátás helyzete a 2015-ös mérlegbeszámolók alapján című előadásával folytatódott az összejövetel. Mint megtudtuk, a gyógyszerelemzési munkacsoport készítette ezeket az elemzéseket. A következőkben szót ejtett a módszertanról: a KSH-től kérik el a mérlegbeszámolókat, illetve az elérhető OEP és OGYÉI adatokkal dolgoznak. Ezeket vállalkozási formák, forgalmi sávok és régiók szerint szokták lekérni és elemezni. A következőkben rátért az adatok részletes ismertetésre. „Mindig a gyógyszertárak számából indulnak ki – 2015-ben ez gyakorlatilag állandó volt” – hangzott el.  A 2015-ös mérlegbeszámolók elemzése során arra a megállapításra jutottak, hogy a korábban elindult kedvező változások folytatódtak. Az ágazat adózás utáni eredménye 24,5 Mrd Ft, ami nominálisan idén először haladja meg a liberalizáció előtti utolsó év (2006 – 22,9 MrdFt) eredményét.  A 2010-től eltelt években sikerült a veszteséges gyógyszertári vállalkozások számát jelentősen csökkenteni. A gyógyszertárak fordulónapi készletértéke 2015-ben dinamikusan nőtt, mára már ágazati szinten felszámolták a gyógyszertárak beszállítókkal szembeni eladósodottságát. A személyi javadalmazás növekedési ütemére is kitért, ez ugyan már meghaladja a nemzetgazdasági átlagét, azonban az abszolút értékek jóval a nemzetgazdasági átlag alatt vannak. Összefoglalásként elmondta, a liberalizáció 2010-es leállítása után a 2015-ös adatok alapján is az mondható, hogy helyzet tovább stabilizálódott. A rendezvény regisztrált résztvevői és a délutáni küldöttközgyűlésen megjelent küldöttek egyaránt megkapták az elemzés számait és a trendeket bemutató és elemző füzetet.  

Hrenyú Attila Pályázati lehetőségek a gyógyszertáraknak című előadása zárta a szombat délelőtti programot. A pályázatokkal kapcsolatos, a 2007-2013 közötti időszakra való visszaemlékezéssel kezdte, amikor is 8200 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre. Ez száz százalékig felhasználásra került, „remélhetőleg a mostani időszakban is” – adott hangot reményének.  Az említett időszakban 29 ezer kis- és középvállalkozás kapott támogatást, valamint a támogatások felhasználásával 100 ezer munkahelyet sikerült teremteni. A következőkben rátért a 2014-2020 közötti időszakra, amikor is 12 ezermilliárd pályázati forrás áll rendelkezésre.   Soha ennyi nem volt… – hangzott el. Hivatkozott Lázás János miniszterre, aki elmondta, 2017 tavaszára szeretnék az összes pályázatot kiírni. Míg a mostanit megelőző pályázati időszakban leginkább a területfejlesztésre fókuszáltak, most a gazdaságfejlesztés került a középpontba: a kormány azt akarja támogatni, ami növeli az exportképességet és munkahelyeket teremt. Kiemelte, a k + f + i jut majd fontos szerephez – ez elsősorban nem a gyógyszertáraknak, hanem a gyógyszerpiac többi szereplőjének hasznos. Ezt követően szólt azokról a fontosabb újításokról, amelyek megkönnyítik a pályázást, majd rátért a gyógyszertárakat is érintő lehetőségekre, ilyenek például az egészségfejlesztés, a népegészségügy, a gyógyszerészi gondozás területén elérhető pályázatok. Ugyanakkor például az időskorúak, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos területek, a szoftverpark fejlesztése, mobil alkalmazások használata is ide tartozhat. A Kamara idén júniusban létrejött Pályázatfigyelő Munkabizottsága is szóba került, ennek fő céljaiként említette, hogy meg szeretnék ismertetni a gyógyszerészeket a pályázati lehetőségekkel és segíteni a pályázatok elkészítését. Végezetül a bizottság elérhetőségét osztotta meg a hallgatósággal.

mgyk.hu
Fotó: Dr. Nagy Vilmos