JĂşnius 19-ĂŠn a Kamara szĂŠkhĂĄzĂĄban miniszimpĂłzium keretĂŠben vitattĂĄk meg a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźggyel, illetve a gyĂłgyszerellĂĄtĂĄssal kapcsolatos fĹbb aktuĂĄlis kĂŠrdĂŠseket.
Az esemĂŠny dr. HankĂł ZoltĂĄn kĂśszĂśntĹ szavaival vette kezdetĂŠt, aki egyben az ĂśsszejĂśvetel moderĂĄtora is volt. VitaindĂtĂł gondolatai sorĂĄn szĂłlt az ĂśsszejĂśvetel megrendezĂŠsĂŠnek szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠrĹl, majd idĂŠzte a gyĂłgyszer-gazdasĂĄgossĂĄgi tĂśrvĂŠny azon rĂŠszĂŠt, ami a gyĂłgyszertĂĄr egĂŠszsĂŠgĂźgyi feladataival foglalkozott.
KitĂŠrt a tĂĄrsadalom-, az egĂŠszĂŠg- ĂŠs a gyĂłgyszerpolitika kapcsolatĂĄra, ahogy a gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs szereplĹinek viszonyĂĄt is elemezte. VĂŠgezetĂźl bemutatta azokat a kĂŠrdĂŠseket, amelyekre a konferenciĂĄn vĂĄlaszt keresnek.
–Â Hogyan befolyĂĄsoljĂĄk az egĂŠszsĂŠgpolitika cĂŠljait ĂŠs eszkĂśzrendszerĂŠt a mindenkori KormĂĄny tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgpolitikai tĂśrekvĂŠsei?
–Â Melyek az egĂŠszsĂŠgpolitikĂĄn belĂźl a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi cĂŠlok ĂŠs milyen eszkĂśzĂśk ĂĄllnak rendelkezĂŠsre
–Â Hogyan integrĂĄlhatĂł a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi ĂŠs prevenciĂłs tevĂŠkenysĂŠgbe a lakossĂĄgi gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs rendszere?
–Â Milyen feltĂŠteleket kell biztosĂtani a gyĂłgyszerellĂĄtĂĄsban ahhoz, hogy a gyĂłgyszerĂŠszet a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi ĂŠs prevenciĂłs elvĂĄrĂĄsoknak meg tudjon felelni?
–Â Mit tehet a Kamara a fentiek ĂŠrdekĂŠben?
A vitaindĂtĂłk sorĂĄt prof. dr. Csath Magdolna kĂśzgazdĂĄsz, egyetemi tanĂĄr kezdte „A tĂĄrsadalom- gazdasĂĄg- ĂŠs egĂŠszsĂŠgpolitika ĂśsszefĂźggĂŠsei: az egĂŠszsĂŠg, mint versenykĂŠpessĂŠgi tĂŠnyezĹ” cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval. BevezetĹ gondolatai kĂśzĂśtt kiemelte, hogy „nincs egĂŠszsĂŠges gazdasĂĄg egĂŠszsĂŠges tĂĄrsadalom nĂŠlkĂźl, ezĂŠrt az egĂŠszsĂŠg nem magĂĄnĂźgy, hanem kĂśzĂźgy”. Az egyes nemzetek versenykĂŠpessĂŠgĂŠvel foglalkozott, ami napjainkban hĂĄrom tĂŠnyezĹtĹl fĂźgg: humĂĄnvagyon, innovativitĂĄs ĂŠs szervezeti rugalmassĂĄg. A tovĂĄbbiakban a tĂĄrsadalompolitika ĂŠs az egĂŠszsĂŠgpolitika definĂciĂłjĂĄt, feladatait mutatta be, kiemelve, hogy a lakossĂĄg egĂŠszsĂŠgi ĂĄllapota gazdasĂĄgi kĂŠrdĂŠsnek is tekinthetĹ. Ezt kĂśvetĹen felhĂvta a figyelmet egy OECD tanulmĂĄnyra – Health at a Glance 2023 –, majd bemutatta azokat az adatokat, amelyek alapjĂĄn hazĂĄnk nemzetkĂśzi ĂśsszehasonlĂtĂĄsban rosszul ĂĄll. Ilyen pĂŠldĂĄul a vĂĄrhatĂł ĂŠlettartam, a megelĹzhetĹ halĂĄlozĂĄs, a dohĂĄnyzĂĄs vagy a lĂŠgszennyezĂŠs miatti halĂĄlozĂĄs, a kielĂŠgĂtetlen egĂŠszsĂŠgĂźgyi igĂŠnyek, illetve az egĂŠszsĂŠgĂźgyi ellĂĄtĂĄsok minĹsĂŠge. HazĂĄnk ugyanakkor jĂłl ĂĄll az 100 ezer lakosra jutĂł orvostanhallgatĂłk szĂĄma, valamint a gyĂłgyszerhelyzet tekintetĂŠben. NĂŠhĂĄny tovĂĄbbi magyar ĂŠs nemzetkĂśzi adat bemutatĂĄsa utĂĄn ĂśsszefoglalĂł gondolatait, illetve az a hallottakbĂłl levonhatĂł kĂśvetkeztetĂŠseit osztotta meg a hallgatĂłsĂĄggal. Kiemelte, az egĂŠszsĂŠgĂźgy nem magĂĄnĂźgy, valamint az egĂŠszsĂŠgpolitika egy nagyobb rendszer, a tĂĄrsadalompolitika rĂŠsze, ami pedig a nemzeti fejlĹdĂŠsi irĂĄnyt befolyĂĄsolja, azaz a fejlesztĂŠspolitika rĂŠsze.
Dr. BidlĂł Judit, az egĂŠszsĂŠgĂźgy szakmai irĂĄnyĂtĂĄsĂĄĂŠrt felelĹs helyettes ĂĄllamtitkĂĄr az egĂŠszsĂŠgĂźgy aktuĂĄlis kĂŠrdĂŠseivel foglalkozott. A jelenlegi helyzet bemutatĂĄsa utĂĄn cĂŠlkĂŠnt tĹązte ki a lakossĂĄgkĂśzeli ellĂĄtĂĄsok, a digitalizĂĄciĂł ĂŠs az ĂźzemgazdasĂĄgossĂĄg-ellĂĄtĂĄs szervezĂŠs javĂtĂĄst az alapellĂĄtĂĄs, a jĂĄrĂłbeteg-ellĂĄtĂĄs ĂŠs a kĂłrhĂĄzi ellĂĄtĂĄs terĂźletĂŠn is. A tovĂĄbbiakban azalapellĂĄtĂĄs fĹbb kĂŠrdĂŠseit vette gĂłrcsĹ alĂĄ: szerkezetĂĄtalakĂtĂĄs, orvosi Ăźgyelet ĂŠs tapasztalatai. ElĹadĂĄsĂĄnak kĂśvetkezĹ blokkjĂĄban nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozott. Sorra vette a COVID-dal kapcsolatos tapasztalatokat, a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi programokat, az EgĂŠszsĂŠgfejlesztĂŠsi IrodĂĄkat, majd vĂŠgezetĂźl a szĹąrĂŠsekkel fontossĂĄgĂĄval foglalkozott.
A kĂśvetkezĹ elĹadĂł, BertĂłknĂŠ TamĂĄs RenĂĄta az NNGYK fĹosztĂĄlyvezetĹje a „PrevenciĂł – rĂŠgi ĂŠs Ăşj kihĂvĂĄsok, megoldĂĄsi lehetĹsĂŠgek” cĂmĹą vitaindĂtĂłjĂĄban szintĂŠn a megelĹzĂŠs, pontosabban a szĹąrĂŠsekkel kapcsolatos tudnivalĂłkat osztotta meg a rĂŠsztvevĹkkel.
Mindezekkel kapcsolatban bemutatta a vezetĹ halĂĄlokokat ĂŠs a civilizĂĄlt vilĂĄg legĂŠgetĹbb problĂŠmĂĄit. A szĹąrĂŠsek biolĂłgiai alapjainak ismertetĂŠse utĂĄn felhĂvta a figyelmet arra, hogy a szĹąrĹvizsgĂĄlat nem egyenlĹ a diagnosztikus vizsgĂĄlattal, majd ismertette a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł szĹąrĹvizsgĂĄlat tĂpusokat. Ezt kĂśvetĹen az Ăşn. Wilson & Jungner kritĂŠriumokat, amelyek a szĹąrĹvizsgĂĄlatok sikeressĂŠgĂŠhez nĂŠlkĂźlĂśzhetetlenek. SzĂłlt az egyes szĹąrĂŠsek mĂłdszertanĂĄrĂłl ĂŠs fejlesztĂŠsi lehetĹsĂŠgeirĹl, vĂŠgezetĂźl pedig a gyĂłgyszerĂŠszekkel tĂśrtĂŠnĹ egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs lehetĹsĂŠgeirĹl ejtett szĂłt.
Dr. Somogyi Orsolya, az MGYK Szakmai ĂllandĂł BizottsĂĄg elnĂśke „A kĂśzvetlen lakossĂĄgi gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs rĂŠszekĂŠnt gyĂłgyszertĂĄrakban vĂŠgzett gyĂłgyszerbiztonsĂĄgi ellenĹrzĂŠsrĹl” egĂŠszsĂŠgĂźgyi szakmai irĂĄnyelvvel kapcsolatos tudnivalĂłkrĂłl szĂĄmolt be. Ismertette a szakmai irĂĄnyelvek alkalmazĂĄsĂĄnak hazai feltĂŠteleit.
Kiemelte, hogy az alapszintĹą gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄs keretĂŠben a gyĂłgyszerelĂŠsi problĂŠmĂĄk (GYP) egysĂŠges azonosĂtĂĄsĂĄt, kategorizĂĄlĂĄsĂĄt dokumentĂĄlt formĂĄban szĂźksĂŠges elvĂŠgeznie a gyĂłgyszerĂŠsznek! Bemutatott egy ehhez szĂźksĂŠges dokumentĂĄciĂłs Ĺąrlapot is. EmlĂŠkeztetett a Semmelweis Egyetem egy korĂĄbbi felmĂŠrĂŠsĂŠre, ahol 755 polifarmĂĄciĂĄs beteget vizsgĂĄltak. A felmĂŠrĂŠs eredmĂŠnyĂŠbĹl egyebek mellett megĂĄllapĂthatĂł, hogy tĂśbb mint a felĂŠnĂŠl interakciĂłs kockĂĄzat ĂĄllt fenn. A tovĂĄbbiakban ismertette a GYP-k feltĂĄrĂĄsĂĄnak feltĂŠteleit. ĂsszefoglalĂĄskĂŠnt, a GYP-k feltĂĄrĂĄsĂĄnak javĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben felhĂvta a figyelmet a kĂśzponti finanszĂrozĂĄs, az EESZT, az egysĂŠges hazai gyĂłgyszerĂŠszi adatbĂĄzisok, az orszĂĄgos szintĹą tĂĄrsadalmi ĂŠrzĂŠkenyĂtĂŠs, ismeretterjesztĂŠs ĂŠs a SZEBB-program, illetve az ehhez hasonlĂł gyĂłgyszerbiztonsĂĄgi kampĂĄny fontossĂĄgĂĄra.
A vitaindĂtĂłk sorĂĄt dr. HankĂł ZoltĂĄn zĂĄrta. MondandĂłjĂĄt a termodinamika 2. fĹtĂŠtelĂŠre valĂł hivatkozĂĄssal kezdte, miszerint egy rendszer fenntartĂĄsĂĄhoz energiĂĄra van szĂźksĂŠg. E nĂŠlkĂźl a rendszer entrĂłpia maximum, azaz a rendezetlensĂŠg ĂĄllapotĂĄba kerĂźl. A tovĂĄbbiakban az adherencia fejlesztĂŠsĂŠvel foglalkozott. Mint mondta, ez kiemelt patikai program. HangsĂşlyozta, „a gyĂłgyszerhasznĂĄlati adherencia javĂtĂĄsĂĄnak egyik legfĹbb letĂŠtemĂŠnyese a gyĂłgyszerĂŠsz”. Ahhoz, hogy tevĂŠkenysĂŠge eredmĂŠnyes legyen, tĂśbb elĹfeltĂŠtelt kell biztosĂtani. Ezek ismertetĂŠse utĂĄn az ezzel kapcsolatos jogokkal, kĂśtelessĂŠgekkel, lehetĹsĂŠgekkel ĂŠs kĂŠpessĂŠgekkel foglalkozott.
Az egyenkĂŠnt kb. 25-30 perces vitaindĂtĂłkat kĂśvetĹen a rĂŠsztvevĹk kĂŠrdĂŠseket, ĂŠszrevĂŠteleket fogalmazhattak meg.Â
mgyk.hu
FotĂł: dr. Nagy VilmosÂ



Â
 
Â
Â