A nyomozás feljelentés alapján indult, miután kiderült, hogy a csontrák elleni készítményt gyártó cég kevesebb mennyiségű készítményt forgalmazott, mint amennyi után az egészségbiztosító támogatást fizetett.
Az ártámogatás ampullánként több mint 37 ezer forint.
A csalásban négy fővárosi gyógyszertár vett részt, ezek a gyanú szerint az OEP felé elszámolt mennyiségnél ötször-hatszor kevesebbet rendeltek csak valójában. A visszaéléshez szükséges recepteket egy budapesti klinikán dolgozó doktornő állította ki, a vényeket pedig egy közvetítő szállította a patikákba. A betegek helyett ő igazolta a készítmény átvételét és írta alá a recepteket. A készítmények utáni dobozdíjat (egységesen 300 forint) a gyógyszertárak vezetői fizették ki.
Az egyik patika több mint 194 millió forint, a másik több mint 130 millió forint, a harmadik majd 58 millió forint, a negyedik pedig több mint 6 millió forint értékben vett fel jogosulatlanul támogatást. A NAV zárolta az érintett orvos ingatlanát 330 millió forint erejéig, a patikavezetők fellelhető ingó és ingatlan vagyonát összesen több mint 343 millió forint értékben, valamint 63 millió forintot bankszámlákon. Ezen felül a gyanúsítottak önként visszafizettek 12,5 millió forintot.
Az ügyben hat gyanúsított van: a négy patikus; a közvetítő, aki a recepteket szállította az orvostól a gyógyszertárba, és a receptet felíró doktornő. Mindannyiuknak különösen nagy kárt okozó csalás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt kell felelniük.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: a gyógyszerészekkel szemben is elemi követelmény, hogy a jogszabályoknak megfelelően bánjanak a közpénzekkel, a visszaéléseknek a gyógyszerészettől idegennek kell lenniük.