Az április 17-19. között tartott egri Vándorgyűlésszombat délelőtti blokkja dr. Hankó Zoltán előadásával vette kezdetét, amely a Sümegtől Egerig és azon túl címet viselte. Az ezt követő előadások pedig az MGYK „Eger utáni” feladataira mutattak rá.

A szombat délelőtti összejövetel köszöntőbeszédekkel indult:  dr. Hankó Zoltán kamarai elnök, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Horváth Tamás megbízott országos tiszti főgyógyszerész eredményes tanácskozást kívántak az összegyűlteknek.

A dr. Sohajda Attila alelnök moderálásával indult blokk első előadója dr. Hankó Zoltán volt a Sümegtől Egerig és azon túl című előadásával, amelyet azzal kezdett: hogy utalt a liberalizáció, illetve a 2010-2014 követő évek eseményeire, mert azok alapján érthető meg a kamara mai tevékenysége. Tavaly a sümegi vándorgyűlésen elkészült egy problématérkép, amelyben négy területre koncentráltak: a gyógyszerellátás struktúrájában bekövetkező változásokra, a gyógyszertár-működtetésre, a gyógyszerészi kompetenciákra és a kamarával kapcsolatos kérdésekre. Emlékeztetett, hogy Sümegen került bejelentésre a kormány és a kamara közötti stratégiai megállapodás megújítása.  A problématérkép ismeretében elkészült az új 12 pont. Előadása további részében felsorolta azokat a témákat, amelyeket az új 12 pontban megfogalmaztak és amelyekben már sikerült eredményeket is elérni. Szót ejtett a 2015-ös költségvetésről, amelyben az ágazat meg tudta őrizni a 2014-e pozícióit, a profilrendelet módosítása pedig jelentős változásokat eredményezett. Pozitívnak ítélte a kamarai törvény január 1-i módosítását. Szólt a kamara aktivitásairól, így pl. a költségracionális gyógyszertár-működtetést elősegítő munkacsoport munkájáról, és a fiatalok kamara életébe történő bevonásáról.

Ez után azokat a folyamatban lévő ügyeket, feladatokat sorolta, amelyek közül néhánynak a részletes kibontására a soron következő előadásokban került sor. Így pl. említette az adatbányászat és a franchise kérdéskörét, a kisforgalmú gyógyszertárak támogatását, a szociális otthonok gyógyszerellátását, az ügyelet kérdéskörét, a képzéssel kapcsolatos kamarai álláspontot. Szót ejtett továbbá a képzési keretszám változásával kapcsolatos teendőkről, a FoNo-ról, a NEFI-vel kötött megállapodással kapcsolatos tennivalókról és a kamara továbbképzéseiről is.

Végezetül elmondta, önmagában a staus quo őrzésén alapuló szakmapolitikának nincs esélye, a változó társadalmi és egészségügyi igényekhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Szemléletváltásra van szükség: a gyógyszerészeknek önállóságra, a betegérdekek érvényesítésére és a „normakövetés normájának a betartására” kell koncentrálni.

A következőkben dr. Sohajda Attila tartotta meg előadását. Az alelnök a gyógyszertári költségracionalizálás szempontjából vizsgálta a gyógyszertárak együttműködését. Míg korábban a gyógyszer-nagykereskedői engedmények maximalizálása volt a cél, addig jelenleg a minél magasabb gyártói engedmények elérésére alakulnak marketing együttműködések. Egyes rendszerek a „jogbérleti szerződések” (Franchise) körébe tartoznak, ahol meghatározó a jogbérbe adó rendszergazda szándéka és indítéka, valamint a szerződés kötelmi foka. Miért lép be egy gyógyszertár egy ilyen marketing rendszerbe, milyen előnyei vannak, milyen új módszertani ismeretet nyújtanak, csökkentik-e a személyi jogos gyógyszertárvezető szakmai és gazdálkodási kompetenciáit? A fenti kérdések áttekintése után az előadó arra a következtetésre jutott, ha ezek a rendszerek a törvény által már korlátozott „hálózati irányítás” továbbélését célozzák, akkor működésük egyértelműen elutasítandó. Felvetette a „jogbérleti szerződésekkel” (franchise) kapcsolatban a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását, valamint a szerződések hatósági ellenőrizhetőségét.

Ez után prof. dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke következett a Gyógyszerészet és népegészségügy: gyógyszerészek szerepe az allergia kezelésében című előadásával. Nékám professzor meghívására azért került sor, mert a kamara és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a vándorgyűlést megelőző napokban együttműködési megállapodást kötött, mely szerint a gyógyszerészek bekapcsolódnak az allergia-ellenes küzdelembe. Mint megtudtuk, a szövetség három éve alakult, ugyanis véleményük szerint hazánkban az allergia ellátása kívánnivalót hagy maga után, szervezetileg működik rosszul a rendszer. Ezen próbálnak változtatni, indulásként el kezdték építeni a szakmai kapcsolatokat, így kerültek szóba a gyógyszerészek. Úgy látja, az allergiával kapcsolatos kérdések megoldásának egyik legfontosabb helyszíne a gyógyszertár lehet, ugyanis a legtöbb betegtalálkozás a patikákban zajlik. Ezt azért is tartja különös jelentőségűnek, mert egyfajta kommunikációs zavar van, a betegnek nehéz megtalálnia, hogy hova forduljon. Óriási lehetőséget lát a gyógyszertárakban, ugyanis a beteggel való személyes beszélgetésnél nehéz jobbat találni. Megjegyezte, a közelmúltban volt az allergia hete a világban, a hazai sajtóban egy szó se esett róla. A továbbiakban felhívta a figyelmet azokra az alternatív gyógymódokra és veszélyeikre, amelyek nincsenek orvosi szempontból megfelelően alátámasztva – kiemelve újfent a gyógyszerészek felvilágosító szerepét. Ugyanakkor szóba hozta az „integral medical”, az integratív medicinát, ahol a hagyományos orvoslás mellett a komplementer medicina és a pszichoterápia is szerepet kap. Az együttműködés érdekében egy tematikus tervet is kidolgoztak – ennek egyes témái megjelenésre kerülhetnek az MGYK honlapján. Minden hónapban körbe lehet járni egy-egy témát, ilyen például az allergiakommunikáció. Szó eshet olyan kérdésekről is, mint például a tanárok és a szülők szerepe a súlyos allergia esetén: mit és hogyan tegyenek, ne essenek pánikba stb. Az együttműködés jelentőségét abban is látja, hogy a gyógyszerészek megfelelő tájékoztatást tudnak nyújtani egy-egy készítményről, hatékonyságáról, mellékhatásokról stb.

Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója volt a következő előadó A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakmai feladatellátása című beszámolójával. A szociális otthonok gyógyszerellátásával kapcsolatos a Kamarával folytatott egyeztetésekről, megbeszélésekről számolt be, hangsúlyozva a Főigazgatóság nyitottságát az együttműködésre. A továbbiakban bemutatta szervezetüket, feladataikat, céljaikat. Kiemelte a gondozottak gyógyszerellátását, bizonyítható ugyanis, hogy az állami feladatok teljesítésének kontrollja sokkal erősebb, mint más esetekben. Jelenleg a gyógyszerellátással kapcsolatos helyzet sokszínű, mozaikos a kép a gyógyszerellátás tekintetében. Éppen ezért a kamarával kialakítandó együttműködés célja az állami fenntartó számára közös elveket kidolgozni, noha nem egy megoldásban kell gondolkodni. Kiemelte továbbá azokat a lehetőségeket, amelyekben az intézményekben folyó gyógyszerkezeléssel kapcsolatban a gyógyszerészek segítséget tudnak nyújtani.

A délelőtti blokk zárásaként dr. Gutay Tibort, az MGYK Országos Elnökségének titkárát hallhattuk a Beosztottak, fiatalok a kamarában című előadásával. „Napirenden és terítéken vannak a fiatalok” – kezdte beszámolóját, jelezve, hogy az idei Vándorgyűlésen a fiatalok is szót kaptak. A következőkben az elnökség egyik fotója alapján bemutatta a fiatal elnökségi tagokat. Áttérve a fiatalok kamarán belüli tevékenységére, kiemelte Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyét, valamit a kórházi gyógyszerészeket, itt megy ugyanis a legjobban a munka, itt fogják leginkább össze a fiatalokat. Miért is várjuk el, hogy a fiatalok jöjjenek a Kamarába? – tette fel a kérdést. Majd válaszolt is: ez hatékony módja annak, hogy a szakmát közösen javítsuk, rendbe tegyük. Hangsúlyozta, a kamarára mint szellemi műhelyre tekint, ahol találkozni lehet az országból mindenhonnan, minden korosztályból, minden szakterületről érkezőkkel, így sok tapasztalatot lehet szerezni. A továbbiakban néhány gondolatot emelt ki a kamarai munkával kapcsolatban, például, hogy nehéz a mozgósítás az egyes rendezvényekre, noha ezek hatással lehetnek a szakma életére. Szót ejtett a tulajdonosi programról, valamint felhívta a figyelmet a gyógyszertáron kívüli szakmai tevékenységek, tájékoztatások fontosságára is. Külön hangsúlyt fektetett a Táltosképző bemutatására – nagy kedvet csinálva ezzel is a kamarai munkához.

Végezetül lehetőség nyílt hozzászólásokra is. Szóba került az integratív medicina, a gyógyszerész gondozás és a szociális otthonok gyógyszerellátásának kérdésköre is. Volt, aki a franchise rendszerrel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerészek ne veszítsék el önállóságukat, de a közelgő Rozsnyay Emlékverseny is említésre került.

 

mgyk.hu

fotĂł: dr. Nagy Vilmos