Szabályozott patikai tulajdonlás

Amennyiben a gyógyszerészek nem élnek elővásárlási jogukkal, az az államra szállhat

Megjelent a patikai tulajdoni hányadra vonatkozó pályázat szabályainak tervezete a kormány honlapján, ennek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lenne az állam nevében elővásárlási és tulajdonosi jogot gyakorló szerv. A patikatulajdonlással kapcsolatos változásokról a Magyar Gyógyszerészi Kamara már megkezdte a tájékoztatást az érintettek körében, és az elkészült rendelethez kapcsolódó észrevételeit a héten megküldte az egészségügyért felelős államtitkárságnak.

Legkorábban szeptemberben, októberben látjuk majd, hogy a gyógyszerészek milyen mérték-ben élnek a patikaalap által nyújtott lehetőséggel – közölte lapunkkal Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A testület ezen a héten kezdte el az országjárást, hogy tájékoztassa a gyógyszerészeket a patikatulajdonlással kapcsolatos, hamarosan életbe lépő változásokról.

A kormány az elmúlt években több lépcsőben teremtette meg a feltételeit az új rendszer kiépí-tésének. Először a 2010ben módosított gyógyszerforgalmazásról szóló törvény mondta ki: valamennyi közforgalmú patikában biztosítani kell, hogy a személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-jéig meghaladja a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.

Ehhez a kormány a közelmúltban kétféle támogatási konstrukciót dolgozott ki. Az egyik lehető-ség, hogy a gyógyszerésznek az állam kamattámogatást nyújt, a másik pedig, hogy megelőlegezi a tulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie.

A patikatulajdonlás pontos feltételeit egy június végén elfogadott egészségügyi salátatörvény rendezte, amelynek alapján elővásárlási jog illeti meg a gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal vagy az ugyanott munkaviszonnyal bíró gyógyszerészt, bármely más patikust, ezenkívül az államot, ebben a sorrendben. Végső esetben tehát – amennyiben a gyógyszerészek nem élnek a vásárlási lehetőséggel – az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga. Az újonnan elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a megnevezett tulajdonosoknak a vételárról való értesüléstől számított harminc napon belül van lehetőségük az elővásárlási jog érvényesítésére. Ha erről valaki nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Az állami szerepvállalás azonban csak ideiglenes lenne, mivel ha három éven belül a gyógyszerész jelzi a vásárlási szándékát, az államnak a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére azonnal pályázatot kell kiírnia.

A hét elején meg is jelent a Kormány.hu-n az a rendelettervezet, amely rögzíti a patikatulajdon-lással kapcsolatos pályázati eljárás szabályait. A dokumentum szerint az államhoz kerülő tulajdon-jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. értékesítené, az érvényes pályázatot benyújtók közül pedig az nyer, aki a legmagasabb vételárat ajánlja. Ha több pályázó azonos – a minimálárat meghaladó legmagasabb – vételárra tesz ajánlatot, az nyer, akinek a gyógyszertárban tulajdoni hányada van, és ha ilyen nincs, akkor aki ott munkaviszonya van. A tervezet szerint ha egy-egy ranghelyen több gyógyszerész tesz azonos nyilatkozatot, azzal kell megkötni a szerződést, aki az MNV felhívására három napon belül magasabb vételárra tesz ajánlatot. Azonos ajánlattétel esetén addig kell újabb ajánlattételre felhívni az érintett gyógyszerészeket, amíg valamelyikük magasabb árajánlatot tesz.

A véleményezésre bocsátott rendelettervezetről a kamara már megküldte az észrevételeit az egészségügyért felelős államtitkárságnak. A testület egyebek között azt javasolja, amennyiben a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal vagy munkavi-szonnyal bíró gyógyszerész három éven belül úgy dönt, hogy megveszi az állami üzletrészt, ne legyen országos pályázat, eltérően a tervezett eljárástól. Ellenkező esetben a munkahelyhez való ragaszkodás erősebb lehet a tulajdonszerzés szándékánál. – A kamara továbbá azt is javasolja, hogy történjen egyeztetés a harmadik év végén kiírt pályázat esetleges eredménytelensége utáni teendőkről is, mivel ha még ekkor sincs igény az adott üzletrész megvásárlására, könnyen lehet, hogy a patika forgalomképtelen, és az ilyen gyógyszertárak kezét jobb elengedni – magyarázta Hankó Zoltán. Hozzátette, annak nincs értelme, hogy mesterségesen tartsák életben az olyan patikákat, amelyek egy utcában vannak, és gyakorlatilag egymást teszik tönkre. A kamara szintén fontosnak tartja, hogy a kistelepüléseket egyedül ellátó gyógyszertárak esetében is szülessen rendeleti szintű szabályozás. Erre szerintük azért lenne szükség, mert az előkészítés alatt álló kormányrendelet ezzel nem foglalkozik, a júniusban elfogadott törvény pedig csak annyit mond ki, hogy az ilyen kistelepüléseken az állam a gyógyszertárak továbbműködéséért ellátásbiztonsági okok miatt, elővásárlási jog hiányában is jogosult tulajdont szerezni.

SZALAI LAURA

Magyar Nemzet