A közelgő küldöttközgyűlés egyik napirendi pontja az Alapszabály módosítása lesz – minderről dr. Nyíri Lászlót, a Területi Elnökök Értekezlete alelnökét kérdeztük… ugyanakkor a TEÉ működésébe is betekintést nyerhet az olvasó.

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Alapszabálya az egyik legfontosabb dokumentum és iránymutatás a szervezet általános működésével kapcsolatban…

Valóban, és nagyon sok esetben a mindennapos kamarai feladatokban is meghatározó szerepet tölt be. Mint a nevében is benne van, egy alapdokumentum, amelynek módosítása csak alaposan előkészített módon és széleskörű konszenzussal lehetséges. A korábbi módosítások és a jelenlegi javaslataink is hosszú és több egyeztetés követően jöttek létre és kerülnek a küldöttgyűlés elé.

Mi volt a TEÉ szerepe a módosítási javaslat elkészítésében?

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Alapszabálya szerint a Területi Elnökök Értekezlete (TEÉ) az MGYK országos elnökségének tanácsadó és véleményező testülete. Ezt a funkcióját megítélésem szerint az utóbbi évek során egyre izmosabban tölti be. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy azokat a szakmapolitikai kérdéseket, amelyek az országos elnökség elé kerülnek, a TEÉ előzőleg megtárgyalja és véleményezi. Emellett egyre gyakrabban saját javaslatokat is megfogalmaz, amelyeket az országos elnökség elé terjeszt. Így a TEÉ az előkészítő munkája során több ülésen is megtárgyalta az Alapszabályunkat érintő módosító javaslatokat.

Mi a módosítás lényege?

Ezek egy része lényegében a szervezetünk működését pontosítja, de tartalmaz olyan változtatásokat is, amelyek a tagdíj fizetését és a területi szervezetek működését érintik.

Nézzük egy kicsit részletesebben!

Az alapszabályt szerintünk az alábbi szempontok alapján kéne módosítani. A kamarai tagdíj késedelmes megfizetése jelenlegi szabály szerint 3000 Ft késedelmi pótlék kötelezettséget jelent egységesen minden gyógyszerésznek. Miután a jelenlegi tagdíj mértékekhez viszonyítva a jogfenntartó nyugdíjas kollégáknál ez aránytalanul magas díj, bizonyos esetekben, kérelem alapján a megyei elnökség számára biztosítanánk mérlegelési, méltányossági lehetőséget a díj elengedésére.

A területi szervezetek elnökségi üléseinek rendjén is szeretnénk egy picit módosítani a kötelezően évente megtartandó minimális ülésszám előírásával. Az új normaszöveg szerint nem a havonta legalább egy elnökségi ülés lenne előírva, hanem az évente legalább tíz alkalom. Természetesen ezután is szükség szerinti alkalommal ülésezne az elnökség, de pl. a nyári szabadságok könnyebben kezelhetők ezzel a módosítással.

Ugyancsak a területi elnökségeket érinti az a javaslatunk, hogy sürgős ügyekben a területi szervezet ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot. A határozattervezet 3 napi határidő kitűzésével kerül kiküldésre és a területi elnökség tagjai írásban adják meg szavazatukat, az elnök pedig nyolc napon belül mindenkit írásban tájékoztat az eredményről. Mindez természetesen elektronikus úton is történhet. Az ehhez hasonló megoldások már régóta elterjedtek más testületek gyakorlatában, de valami miatt még ebben a relációban nem lett bevezetve, holott bizony sokszor nagyban segítené a munkánkat.

A TEÉ több esetben érzékeny, sokszor anyagi vonatkozású kérdésekben dönt és hoz határozatot. Ezzel kapcsolatban is van javaslatuk?

Igen, ez ugyanis szükségessé tette, hogy a nem pontosan szabályozott szavazati metódust egyértelművé tegyük. Ezért javasoljuk, hogy a határozat meghozatalakor ne szavazzon az, aki személyesen vagy az általa képviselt szervezet révén érdekelt a döntésben. Érdemi döntés csak akkor születhessen, ha a szavazásban résztvevő megyék többsége a kérdést támogatja.

A Kamara országos elnökségének ülésein a legtöbb esetben a TEÉ elnöke és alelnöke részt vesz, de valamelyikük akadályoztatása esetén teljes jogkörűen helyettesítik is egymást. Ezért javasoljuk továbbá az erre vonatkozó két alapszabályi hivatkozást e szerint módosítani. Így a 11.11 és a 18.4 alapszabályi pontok megfelelő helyein a Területi Elnökök Értekezletének elnöke és alelnöke szerepeljen.

A még demokratikusabb működést is biztosítja az a javaslatunk, miszerint a jövőben nemcsak az elnök hívhatja össze a TEÉ-t, hanem az elnök, vagy alelnök, illetve együttesen három területi szervezet elnöke is jogosult az ok és cél megjelölésével bármikor kezdeményezni az összehívást.

A TEÉ összejöveteleiről ugyan a honlapon, illetve a Gyógyszerészi Hírlapban olvashatnak az érdeklődők, mégis, kérem, avasson be néhány „kulisszatitokba”!

Nagyon fontos, hogy a megyei elnökök aktuális kérdésekben az összejöveteleken naprakész információk birtokába kerülnek. Ennek legfontosabb forrását az ülésen a Kamara elnökének rendszeres részvétele és az előző időszakok történéseiről szóló részletes beszámolói biztosítják. Az együtt gondolkodás eredményét és az esetenkénti szakmai-kamarai állásfoglalásokat közvetlenül, megfelelő időben tudják közvetíteni a megyéjük gyógyszerészei felé. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a területi elnökök legtöbb esetben részt vesznek a TEÉ-én, vagy képviseli valaki a megyéket.

Ugyanakkor el kell itt mondanom azt is, hogy nagyon veszélyesnek, a területi szervezet tagságára nézve rendkívül hátrányosnak tartom azt a megyei vezetői hozzáállást, miszerint két egymással szomszédos délnyugat-dunántúli szervezet elnökei a legritkább esetben vesznek részt az értekezleteken. Ez a fentiek tükrében azt jelenti, hogy a megye tagságának képviselete és az információk visszacsatolása az ottani gyógyszerészek felé, finoman szólva is, nem kellően biztosított.

B. Zs.

vissza