Megkezdődött a kamara IV. vándorgyűlése Harkányban

 Február 18-án, pénteken délután dr. Horváth Tamás elnök köszöntő szavaival kezdődött meg a kamara negyedik Vándorgyűlése, ezúttal a Dél-Dunántúli régió egyik kiemelkedő fontosságú településén, Harkányban a Termál hotel konferenciatermében. Ismét munkaértekezletre jöttünk össze – mondta, ahol nemcsak az elmúlt időszak változásait kell megismernünk, hanem a közeljövő feladatait is tisztáznunk kell. A résztvevőket köszöntötte Markovics János, Harkány alpolgármestere is.

 A péntek délutáni programban négy előadást hallgathattak meg a résztvevők. Dr. Vörös Ágnes, a Maranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségügyi osztályvezetője „A Dél-Dunántúli Régió népegészségügyi helyzete” címmel adott tájékoztatást a régió népegészségügyi indikátorainak alakulásáról. A főbb demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ijesztő képet mutatnak, több betegségtípusban az országos adatokhoz viszonyítva is rosszabbul áll a térség és „tovább romlanak az adatok”. Különösen aggasztó az egészség-magatartásra vonatkozó jellemzők alakulása, melynek hátterében – többek között – a magas munkanélküliségi arány és a rossz szociális helyzet is szerepet játszik. „Kritikus a népegészségügyi helyzet a régióban és ezen az életmódváltás, valamint az egészségmagatartás javulása nélkül nem lehet eredményesen változtatni. Ebben a gyógyszertárak szerepe meghatározó.” - fejezte be előadását.

 

Dr. Vermes Éva a Dél-Dunántúli régió volt tiszti-főgyógyszerésze, jelenlegi Baranya megyei tiszti főgyógyszerész „Gyógyszerellátás a deliberalizáció után Baranyában” címmel tartott előadást. Ismertette a személyi jogra és a létesítési feltételekre vonatkozó új szabályozást és megállapította, hogy egyértelműbb, és hatósági szempontból is jobb a hatályos szabályozás, mint a korábbi volt. A személyi jogos gyógyszerésznek sokkal több és precízebben megfogalmazott joga van a gyógyszertár vezetésében és működtetésében, de a kötelességei is növekedtek és a hibás vagy jogszabálysértő működés szankcionálása is egyértelműbb, mint korábban volt. Baranyában 100 közforgalmú gyógyszertár működik, közülük 12 egyéni vállalkozói formában. A gazdasági társaságban működtetett gyógyszertárak közül 71 esetben önálló képviseleti joggal rendelkezik a személyi jogos gyógyszerész és 8 esetben nincs meg a legalább 25%-os tulajdoni részaránya a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek. A gyógyszer-gazdaságossági törvény szerinti gyógyszertár-láncban 22 gyógyszertár működik, ezeket öt különböző működtető fogja össze. Előadása végén közölte, a megye gyógyszerellátásáért felelős tiszti-főgyógyszerészként szigorúan és következetesen lép fel a gyógyszertár-működtetés szabályainak megtartásáért és a marketing-szabályok betartását is komolyan veszi.

 

Prof. dr. Perjési Pál a PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak vezetője „Gyógyszerészoktatás a gyakorlat szolgálatában” címmel tartott előadást. Kifejtette, hogy a gyógyszerészképzésnek – a központi előírások figyelembe vételével – a gyakorlati igényeket kell szolgálni. A gyógyszerésznek egyszerre kell a gyógyszer és a gyógyszeres terápia szakértőjének lenni. A gyógyszerész feladata a megfelelő és hatékony gyógyszeres terápia biztosítása, az egészséges életre nevelés és a betegségmegelőzés, valamint a gyógyszerellátási rendszer menedzsmentje. A képzésnek emellett figyelembe kell venni ez egyéb területek (pl. hatóság, ipar, népegészségügy) elvárásait is az ott foglalkoztatott gyógyszerészekkel szemben. A képzés kimeneti követelményei az oktatási államtitkárság honlapján folyamatosan olvashatók. Előadása végén megfogalmazódott az igény, hogy a személyi jogos gyógyszerészekkel szemben támasztott követelményeket is figyelembe kell venni a graduális és posztgraduális képzésben.

 

A délutáni program utolsó előadójaként dr. Kőhelyi Imre a kamara Baranya megyei szervezetének elnöke kapott szót. Köszöntötte a konferencia résztvevőit, pozitívan értékelte az utóbbi időszak változásait és kifejtette az aggályait, hogy nehéz lesz a gyógyszerész társadalmat újra egységbe kovácsolni, bár a kamara várja azokat, akik elhagyták a kamarát vagy még soha sem voltak kamarai tagok. Az előadásokat követő vitában egyértelműen megfogalmazásra került, hogy a személyi joghoz tapadó menedzsment-jogok megfogalmazására és a tulajdonosi részvételre vonatkozó előírásokra nem azoknak volt szüksége, akik jelenleg is élhetnek ezekkel a jogokkal és többségi (vagy kizárólagos) tulajdonosként irányítják a vállalkozásukat, hanem azoknak teremtett a törvénymódosítás lehetőséget, akik eddig nem élhettek vele. A gazdasági helyzet nem rosszabb most, mint volt a privatizáció idején, a megfelelő feltételek kialakítása pedig az elkövetkező időszak feladata.

 

A program Pécsett a „Nyolcak” című kiállítás megtekintésével fejeződött be, ahol szinte befogadhatatlan bőségben láthatók Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márfffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos festményei.

 



 

A Vándorgyűlést megelőzően pénteken délelőtt Pécsett az MTA pécsi székházában találkoztak a kamara vezetői a város és a térség politikai, államigazgatási és szakhatósági és egyetemi vezetőivel. A megbeszélésen az aktuális gondok és feladatok megbeszélésén túl a hosszabb távú elképzelésekről is egyeztettek a résztvevők.

 

A vĂĄndorgyĹąlĂŠs mĂĄsodik napja

 

A délelőtt programja:

Hogyan tovĂĄbb a gyĂłgyszer-gazdasĂĄgossĂĄgi tĂśrvĂŠny mĂłdosĂ­tĂĄsa utĂĄn?

 

A vándorgyűlés második napjának délelőttjén „Hogyan tovább a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása után?” című szekcióra került sor dr. Sohajda Attila alelnök elnökletével. A szekció első előadója Bódis Lászlóné dr. országos tiszti főgyógyszerész volt, aki „A gyógyszertár-létesítés és –működtetés új szabályai”-ról számolt be a hallgatóságnak. Először ismertette azokat a jellemzőket, amelyek a liberalizáció következtében kialakultak a gyógyszerellátás rendszerében (pl. a biztonsági elemek hiánya, szakember-ellátottság romlása, szakhatósági kontroll és szankció gyengesége, személyi jogos gyógyszerész függetlenségének hiánya, általános káosz), majd az új szabályozás elveit összegezte. Ilyen pl. a gyógyszerellátás visszavezetése az egészségügybe, az állam szabályozó szerepének a megerősítése, a prevenció és a népegészségügyi programok támogatása, a személyi jogos gyógyszerész szerepének megerősítése, a költséghatékonyság érvényesítése. Részletesen tájékoztatott a gyógyszertár-létesítés és -működtetés új szabályairól, a pályázati rendszerről, a működtetés engedélyezéséről. Mint mondta, a közforgalmú gyógyszertár létesítésére a pályázatot az OTH írja ki a miniszter előzetes jóváhagyásával, a működési engedélyt a megyei tiszti főgyógyszerész adja ki. Az új szabályozás a tiszti-gyógyszerészekre többletfeladatokat ró és sokkal egyértelműbb, mint a korábbi volt. Az előadó a személyi jog új szabályozását a jogszabályváltozás legfontosabb, sarkalatos részének nevezte. Szólt a menedzsment-jogokról, a személyes vezetési kötelezettségről, a személyi jogos gyógyszerész szakmai függetlenségéről, a személyi jog átruházhatóságáról és visszavonhatóságáról. Dr. Bódis Lászlóné azzal fejezte be az előadását, hogy „az új szabályozásban sok lehetőség van és ezzel élni tudnunk kell”.

 

Dr. Elmer Nándor (ügyvezető, Szám-Vit Kft.) „Menedzsment kötelességek érvényesítése a gyógyszertári vállalkozásban” címmel tartott előadást. Mint mondta, „végre tételesen jelentek meg a gyógyszertári menedzsmenthez kapcsolódó jogosítványok és ezzel egy történelmi lehetőség adódott. Ezt emelt fővel el kell fogadni”. A menedzsment-jog felhatalmazást és egyben kötelezettséget is jelent, „a jog és a kötelesség feltételezi egymást”. Az előadó kifejtette: tavaly év végéig megtörtént a diagnózis felállítása és most „minden vállalkozásnak kutya kötelessége megvizsgálni a státuszát”. A terápia időszaka január 1-vel vette kezdetét. Ebben a személyi jogos gyógyszerésznek kell lenni a kezdeményezőnek. A menedzsment-jogok gyakorlása egyben gazdálkodást is jelent. Ennek része a humán erőforrással való gazdálkodás, a foglalkoztatási feltételek tisztázása és számítani kell a gazdálkodás szakmai közreműködőinek a segítségére is (pl. könyvelő, jogász, kamara). Megnőtt a kamara segítségének a fontossága is: növelni kell a tulajdonlási vágyat. Az előadó kritikusnak tartja a nagykereskedők és a gyógyszertárak közötti kapcsolatot. Mint mondta, „az elmúlt időszakban kialakult őrületnek sok tisztességes és jól gazdálkodó gyógyszertár is” a kárvallottja. A tisztázásban a kamara következetes álláspontja segíthet.

 

Dr. Torma Árpád a kamara közgazdasági szakértője „Eladósodott patikai ágazat: hogyan tovább? Pénzügyi adatok vizsgálata és előrevetítés” címmel tartott előadást. Mint mondta, egy vállalkozás eladósodását a tőkeáttételi mutatók jelzik. Ilyen pl. a saját tőke aránya az összes forráson belül, vagy az idegen tőke és a saját tőke aránya. A következőkben 2009. évi tényadatokat elemezve vizsgálta a különböző vállalkozási formák gazdasági, pénzügyi és forgalmi jellemzőit. Megállapította, hogy az ágazati aggregált adatok alapján az eladósodás szintje „kezelhető mértékű”, azonban a részletek sok problémára mutatnak rá. A bt-ként működő gyógyszertárak pozíciója 2009-ben stagnált, a kft-ként működőké romlott. A szállítóállomány ágazati szinten kb.60 MdFt-ot tett ki, ebből a bt-k 30 MdFt-tal részesednek, viszont a gyógyszertárankénti adatok között már jelentős különbség van: a bt-nél 20 MFt/gyógyszertár, a kft-knél 40 MFt/gyógyszertár a szállítóállomány ágazati átlaga, mikzben a kft-k reprezentálják az ágazati forgalom 33%-át. A szállítóállomány napokban kifejezve a bt-knél kb. 33 nap, a kft-knél 60. A likvid pénzeszközök a bt-knél összesen 15 MdFt-ot, a kft-knél 5,6 MdFt-ot tesznek ki. Összegezve megállapította, hogy a kft-k minden gazdálkodási adata rosszabb. Az igazi kockázatot a rövid lejáratú kötelezettségek magas aránya jelenti. Az új beruházások magas aránya ellenére alig vannak az ágazatban beruházási hitelek. Figyelemre méltó, hogy a nagykereskedők követelésállománya 2009. december és 2010. augusztus között alig növekedett, a lejárt követelésállomány aránya azonban 20%-ról 25%-ra nőtt. Fontos lenne a lejárt (és átütemezett) követelésállomány értékelése a futamidő és a havi kiszállítás arányában, és jó lenne tudni a késedelemben levők számát is.

 

Dr. Brezanóczy Ferenc (alelnök, Pest megyei kamara) „A gyógyszertár új egészségügyi feladatai” címmel tartott előadást. Mint mondta, ebből a szempontból öt területen következtek be jelentős változások: (1) gyógyszertár-fogalom, (2) gyógyszertári expediálási tevékenység, (3) személyi jog, (4) a létesítés és működtetés, valamint (5) a marketing szabályozása. Részletesen ismertette a magisztrális gyógyszerkészítés, a házhoz szállítás, az automata-használat és a csomagküldés szabályozásában bekövetkezett tiltó illetve szigorító szabályozás okait és következményeit. Fontos, hogy a politika kinyilvánította: a gyógyszerészre a betegellátás meghatározó személyeként számít. Mint mondta: „a szakma tartását adta vissza a törvény”.

 

A délelőtti előadások sorát Bagi Zoltán (Quadro Byte) zárta „A gyógyszertár egészségügyi feladatainak informatikai aspektusai” című előadásával. Bemutatta azokat a fejlesztéseket és lehetőségeket, amelyek a személyi jogos gyógyszerész munkáját segítik az új menedzsment-jogok ellátásában. Külön is kiemelte a gazdálkodásban és készletezésben rejlő lehetőségeket, valamint a gyógyszerészi gondozás informatikai támogatását.

 

A nagy érdeklődéssel kísért programot – az ebédidőbe belenyúló – fórum zárta.

 

A dĂŠlutĂĄni program: A kamara a megĂşjulĂĄs ĂştjĂĄn

 

A délutáni program moderátora dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök volt, aki bevezetőjében ismertette azokat a történéseket, amelyek a kamarai törvény módosítását megelőzték. Elsőként dr. Bartus György alelnök „A gyógyszerészi kamara mint köztestület szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatai” címmel tartott előadást. Tisztázta, hogy mit jelent a köztestület: törvény által létrehozott, az adott szakterület tevékenységéhez kapcsolódó, állam által átadott közfeladatot ellátó, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek működéséhez szükséges fedezetről a jogszabály rendelkezik. A szakmai önkormányzati feladatokat a területi önkormányzatok feladataival egybevetve mutatta be. Az önkormányzatiság elvével együtt jár az állami kontroll keretek közé helyezése. Az előadó a parlament előtt lévő tervezetet egybevetette az 1994-ben illetve 2006-ban megalkotott szabályozással. A kamara szervezetét és működését illetően nincs lényeges változás. Új elem a tagsági díj és a tisztségviselők díjazásának maximálása. A feladatokban már jelentős változások következhetnek be. Ezek részben új elemekkel bővülnek, részben viszont korábbi jogköröknek a helyreállítása most nem következik be. Fontos, hogy a kamara államigazgatási szervekkel való együttműködésben szakértőként is részt vehet.

 

Magyarné dr. Pintér Gabriella Pest megyei elnök „Kényszertagság és szervezeti struktúra: a kamara szervezetének megújítása a megyei szervezetben” címmel tartott előadást. Pest megye tagsági adatai kiemelkedően jók: a taglétszám mindössze negyedével csökkent a kötelező tagság megszüntetése óta. Ez a megyei szervezet vezetőinek a tevékenységét is „minősíti” (ráadásul Pest megye a liberalizációnak erősen kitett térségek közé tartozik). A kamara megyei vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak a tagsággal. Fontos, hogy a kamara „szolgáltató” szemlélettel foglalkozzon a tagjaival, a választott tisztségviselők pedig szolgálatnak tekintsék feladatukat. A Pest megyei elnök több Márai-idézettel tette színessé az előadását.

 

Dr. Horváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezető „Hivatali struktúra tegnap, ma és holnap” című előadását a szervezeti felépítésből eredő alapfeladatok összegzésével kezdte: a hivatalnak nemcsak az elnökség és az országos hatáskörű kamarai szervek tevékenységét kell támogatni, hanem – különösen az elkövetkező időben – minden olyan feladatot el kell látnia, amit a törvény nem rendel más kamarai szerv feladatául. Fontos a korrekt és precíz dokumentáció, a belső (pl. FB) és külső (pl. ISO) minőségbiztosítási rendszerek működtetése. A hivatali létszám a 2006-os 17 főről 4 főre csökkent (igaz, az intézendő ügyiratok száma is kisebb). A hivatalnak a megyei hivatalokkal is kapcsolatot kell tartani, ugyanakkor szakmapolitikai központként is funkcionálni kell. A hatóságokkal való kapcsolattartás szintén fontos eleme a hivatal tevékenységének.

 

Dr. Pintér László elnök (MGYK Etikai bizottság) „A kamara mint a hivatásetika őre: hogyan kell átszervezni a kamara etikai intézményrendszerét?” címmel tartotta az utolsó délutáni előadást. A „premolnári”, „molnári” és „posztmolnári” időszak kamarai etikai intézményrendszere ugyan nem sokban különbözik egymástól, ugyanakkor a kapcsolódó intézkedések révén a hivatás etikai helyzetében lényeges különbségek vannak. Az elmúlt években kialakult helyzetet hamarosan fel kell számolni. Ehhez nemcsak a kamarai törvény módosítása nyújthat segítséget, hanem a kamara etikai intézményrendszerének a megújítása is. Szükséges a kódex megújítása. Szükséges az etikai-fegyelmi szabályok újragondolása. Szükséges lehet egy etikai szempontokat és jövőképet bemutató küldetési nyilatkozat megalkotása. Javasolható az „etikai forródrót” intézményének bevezetése és az etikai audit meghonosítása.

 

Az előadásokat követően élénk eszmecsere alakult ki. A résztvevők – a délelőtti programhoz hasonlóan – a hivatalosan meghirdetett időponton túl is aktívan vettek részt a vitában.

 

(hz)