A jogszabályváltozás előírja, hogy a jövőben csak úgy lehet gyógyszertárat alapítani, ha a többségi tulajdonos gyógyszerészi végzettséggel rendelkezik. A szabályozás egyik fő célja, hogy meghatározott időtartamon belül (3év) biztosítsa a patikákban foglalkoztatott szakemberek többségi részesedését a tulajdonos gazdasági társaságban.
Vagyis a személyi joggal rendelkező gyógyszerészeknek és a patikában foglalkoztatott gyógyszerészek csoportjának együttesen kell rendelkezniük a – 25 százalékos, majd – 50 százalék feletti tulajdonosi részesedéssel.
Dr. Brezanóczy Ferenccel a MGYKPM alelnökével beszélgetünk.

-A pénzügyi befektetőkkel szemben a patikusoknak kedvez a törvény, de hogyan gondolkodnak a tulajdonvásárlás lehetőségéről a patikusok?

-A vélemények megoszlanak a gyógyszerészi körökben. Azt mindenféleképpen le szeretném szögezni, hogy szakmai önállóság  nincsen pénzügyi, gazdasági függetlenség nélkül. Éppen ezért sokunk úgy gondolja, hogy az etikus gyógyszerészi modellt  - a betegérdeket előtérbe helyező gyógyszerészi egészségügyi ellátást –  csak ezen az úton lehet megvalósítani. Ha pedig ezt el tudjuk fogadni, akkor azt is könnyű belátni, hogy gazdasági felelősség nélkül nem képzelhető el egy gyógyszertár megfelelő szintű működtetése. Éppen ezért ez a lépés szükséges. Persze vannak akik félnek a kockázattól, akik eddig szakmai és gazdasági felelősség nélkül végeztek – szerintem – gyógyszertár vezetési feladatokat, ráadásul kiemelt fizetésért. Ezért én őket is meg tudom érteni, csak a félelmeikkel nem tudok egyetérteni.

-Ki fogja megállapítani a tulajdonrész értéket a bérelt ingatlanok esetében? Lehet-e már erről tudni valamit?

-Egy gyógyszertári vállalkozás tulajdonrész elosztását, annak értékét két részre kell bontanunk. Az egyik részét tárgyi, piaci elemek határozzák meg. Azaz az ingatlanok fekvése, állapota, az eszközök árai,  ezek használhatósága, a készletek értéke és eloszlása – például egy rosszul beállított készlet értéke csak töredéke lehet a beszerzési értékének, míg egy jól gazdálkodó gyógyszertár készletértéke akár közelítheti a 100%-ot is. Ugyanakkor a gyógyszertárat vezető gyógyszerészeknek lesz, illetve van egy úgynevezett „know-how” értéke is – „egy üzlet, pénzszerző tevékenység kritikus kincse, szellemi, nem megfogható (intangibilis) vagyon, vagyoni értékű jog” –, mely mértékét szintén az új helyzet fogja kialakítani. Ha tudomásul vesszük mi magunk gyógyszerészek és a gazdasági társaság tulajdonosai is, hogy gyógyszerész/ek nélkül nem működtethető gyógyszertár – és nem csak a személyes jelenlét kell, hanem az aktív szakértelem, közreműködés is –, akkor ennek az értéke jelentős tárgyalási pozíciót, értéket ad a gyógyszerészeknek. Úgy gondolom, hogy egy ingatlan, vagy annak bérleti konstrukciója maradhat a gazdasági társaság egyéb szereplőinek a birtokában, hiszen az előbb felsoroltak értéke könnyen elérheti, adott körülmények között akár – jelentősen is – meghaladhatja azt.

-Ön szerint a patikusok már készülnek, foglalkoznak a tulajdonszerzés előkészítésével?

-A gondolatával igen. Sajnos sok még a bizonytalanság bennünk. A következő években – legkésőbb 2014. januárjáig – az első feladatunk a helyes gyógyszerészi gyakorlatok kialakítása, megvalósítása, hiszen az itt felmerülő kérdésekre ez fogja megteremteni az alapokat. A gyógyszertárakat vezető gyógyszerész/ek munkája lesz az az érték amely meghatározza azt az üzleti tárgyalásokon. Ezt meg kell érteniük a kollégáknak és sokat kell dolgozniuk, dolgoznunk a saját érdekünkben, etikai rendszerünk kialakításában, működtetésében.

-Hogyan tud segíteni abban a Kamara, ha a patikus  gyógyszertára a tulajdonvásárlás kapcsán csődközelbe kerül?

-Itt is több lehetőség merül fel. Ha a gyógyszertár, melyben vezető szerepet vállalt egy gyógyszerész, és az idáig jutott, akkor a Kamarának – én úgy gondolom – ebben nem kell részt vállalnia, és a gyógyszerésznek sem szabad ebbe az konstrukcióba beszállnia. Kívülről jövő gyógyszerésznek sem, mivel megfelelő cégátvilágítással az ilyen helyzetet meg lehet és meg kell előzni – ebben már lehet a Kamarának közvetítő, tanácsadó szerepe. Egy másik lehetőség és jogos a kérdés: mit tegyen a vagyontalan gyógyszerész, ha úgy érzi, hogy a tulajdonszerzés őt ilyen helyzetbe hozhatja? A Kamara több szakértője áll rendelkezésre, akik továbbképzésekkel, tanácsadással fel tudja készíteni a vállalkozást vállaló kollégákat a várható feladatokra, a kívánatos és megfelelő gyógyszertár működtetésre. És itt fontos szerepe lehet még a támogatott hitelkonstrukciók elveinek, lehetséges biztosítékrendszerek kidolgozásában, katalizálásában. Azt azonban tisztán kell látni, hogy kockázat nélkül nincsen üzlet, így a tulajdonszerzésnél felmerülő veszélyeket fel kell vállalni mindenkinek, aki erről gondolkodik. Korábban is mindig voltak és a későbbiekben is lesznek kiszámíthatatlan helyzetek, melyeket csak csökkenteni képes a jó, megbízható szakmai önkormányzás. Az is biztos, hogy az új törvény jelentősen segíti az elkötelezett kollégák jövőjét, de önmagában nélkülük, helyettük nem sokat ér.

-Készült-e tanulmány, felmérés, hogy hány patikust érint a törvény és mik a szándékaik?

-Bizonyos adatok rendelkezésre állnak, de ezek ma még nem transzparensek. Az ÁNTSZ-nek szabta feladatul a 2011-ben életbelépő törvény, hogy világítsa át a vállalkozások formáit, tulajdoni viszonyait. Annyit lehet ma sejteni, hogy több száz (szerintem 400-800 között) olyan vállalkozás van, amely nem felel meg a 2014-es elvárásoknak sem. A várható szándékokról ma még korai beszélnünk.

-Köszönöm.

Tóth Ilona

forrás: pharmanet.hu