Péntek délutántól vasárnap délutánig tartott és eredményes munkát végzett a Kamara Vándorgyűlése Sümegen a Hotel Kapitányban.

Mint ismert, a vándorgyűléseket néhány évvel ezelőtt azzal a céllal kezdte szervezni a kamara, hogy ennek révén egy-egy régió egészségügyi és gyógyszerellátásával, valamint kamarai működésével közelebbről megismerkedhessenek a kamara országos és a területi szervezeteket irányító vezetői, továbbá aktuális szakmapolitikai témákban problémafelvetésekre, konzultációkra és műhelymunkára legyen lehetőség. A vándorgyűlés nyilvános, ahol tisztséget nem viselő kamarai tagok is részt vehetnek.

Az idei vándorgyűlés fő célja az elmúlt években bekövetkezett változások elemzése és a jövő feladatainak a kijelölése, egyfajta jövőkép megalkotása volt.

 

Regionális egyeztetések péntek délután

A sümegi vár tövében lévő Hotel Kapitány nyújtott lehetőséget arra, hogy Veszprém, Somogy, Zala és Baranya megye jellemzőivel közelebbről megismerkedhessünk. Pénteken délután először dr. Andrásofszky Enikő Veszprém megyei tiszti főorvos előadásban mutatta be a megye egészségügyi jellemzőit, majd dr. Czaun Péter Veszprém megyei, dr. Gara István Somogy megyei és dr. Gergye Miklós Zala megyei kamarai elnök, valamint Baranya megye képviseletében dr. Beke Jenőné dr. Blumm Zsuzsanna elnökségi tag egy-egy önálló előadásban adott tájékoztatást a gyógyszerellátás helyi jellemzőiről és a kamara működéséről. Mindegyik előadást élénk és tartalmas konzultáció követte. A tiszti főorvos asszonnyal folytatott konzultáció során előtérbe kerültek az ügyeletszervezéssel és a közigazgatási hivatallal való együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatok, valamint az orvosi és a gyógyszerészi tevékenység harmonizálása az egészségfejlesztési programokban. 

A Kamara Veszprém megyei elnöke a tagság kamarai aktivitásának a növekedéséről számolt be és arról, hogy mindezt milyen módon érték el. Az utóbbi években a megyében emelkedett a pályakezdő gyógyszerészek száma. A Somogy megyei elnök beszámolójában a vidéki gyógyszerellátás nehézségeiről beszélt elsősorban. A problémákat tágabb kontextusban elemezte és rámutatott, hogy a vidéki életfeltételek romlása a múlt század ötvenes éveiben kezdődött – elrontott politikai döntések következtében. Ebből adódóan a mára felhalmozódott problémák rendezése messze túlmutat a gyógyszerészet keretein. Dr. Gergye Miklós elsősorban azt emelte ki, hogy a megyében kiemelkedően nagy az egészen apró falvak részaránya és ez a gyógyszertári struktúrán is meglátszik. Felhívta a figyelmet, hogy a kis alapterületű gyógyszertárakban a raktározási problémák megoldásában is segíthet az automata-rendszerek telepítése. A Baranya megyei helyzetet ismertető előadásában dr. Beke Jenőné dr. Blumm Zsuzsanna elnökségi tag szóba hozta, hogy a megye lakossága az átlagosnál kisebb bevételekkel rendelkezik, emiatt az egyéb termékek forgalmazásában rejlő lehetőségek korlátozottak. Ez egyben a Baranya megyei gyógyszertárak mozgásterét is nagymértékben szűkíti és minden olyan intézkedésnek fokozottan ki vannak téve, amelyek a terhek növelésével járnak. A térséget bemutató előadások és az azokat követő konzultációk nemcsak a problémák feltárásában, hanem a másik „jó gyakorlatának” a megismerésében is sokat segítettek. 

 

Szombat délelőtt dr. Szócska Miklós államtitkárral

A szombat délelőtti program első pontjaként dr. Horváth Zsolt volt miniszteri biztosnak köszönte meg a Kamara a gyógyszerészi tulajdonosi program érdekében kifejtett tevékenységét, majd dr. Hankó Zoltán elnök értékelte a „Mit kíván a magyar gyógyszerész? c. dokumentum alapján az elmúlt négy évben történteket a gyógyszerellátó struktúra, a tulajdonosi program, a gazdasági kérdések, a kompetencia-változások, valamint a köztestületi működés szempontjából. Összegző megállapítása szerint a jelenlegi modell gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag érzékenyebb az előzőnél, érdemes tehát arra, hogy megvédjük és fejlesszük.

A szombat délelőtti programban tartott előadást dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Először az egészségügy rendszerét érő nagy kihívásokról beszélt, így arról, hogy a jövőben szolidaritáselvű Nemzeti Egészségügyi Szolgálatként vagy üzleti alapon menedzselhető, az elektronikus lehetőségeket be tudjuk-e építeni az egészségügy irányításának rendszerébe, illetve a képződő hatalmas adatbázis védelmét tudjuk-e biztosítani. A gyógyszerellátással kapcsolatban kifejtette, hogy a szükséglet-alapú gyógyszerellátás modelljét jónak tartja, a Debrecenben négy évvel ezelőtt megfogalmazott kamarai dokumentum „úgy jó, ahogy van”, és ennek a megvalósulásáért a kamarával közösen sokat tettek az elmúlt években. Felhívta a figyelmet, hogy a piaci alkalmazkodásra is fordítsanak a gyógyszertárak figyelmet és vegyenek részt a népegészségügyi programokban. Az előadást követő fórumbeszélgetésben szóba került az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos információ-hiány és az egységes interakciós adatbázis szükségessége, valamint az „emberszabású” ügyintézés igénye a hatósági munkában. A pénztárgépekkel kapcsolatban kifejtette: valamennyi gyógyszertár időben megrendelte a NAV-elvárásokhoz szükséges fejlesztéseket, így a késedelem ellenére nem érheti őket sem az állami támogatás igénylésekor, sem az esetleges NAV ellenőrzések során hátrányos intézkedés. Az államtitkár személyesen is követi az eseményeket.

 

Strukturális és gazdaságossági kérdések a gyógyszerpiac szereplőivel

A délelőtti plenáris előadásokat követően négy egymást követő szekcióban folytatódott a munka.

   

A gyógyszerellátás struktúrájával, a támogatáspolitikával és a gyógyszerellátás működési feltételeivel kapcsolatban dr. Ilku Lívia (igazgató, MAGYOSZ), dr. Jakab Zoltán (elnök, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), dr. Küttel Sándor (elnök, Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége) és dr. Sohajda Attila (alelnök, MGYK) fejtette ki a gondolatait. A Magyosz igazgatója a vaklicit „komfortosabbᔠtételét javasolta, az innovatívok elnöke pedig a gyógyszerben megtestesülő érték elismertetése érdekében célszerű lépéseket javasolt. A nagykereskedelem képviselője a kinnlevőség jelenleg csökkenő tendenciája ellenére a tendencia megfordulásának kockázatára figyelmeztetett. Javasolta, hogy a megtakarítások teljes összegét forgassák vissza az ágazatba és kezdeményezte a tranzakciós adó alóli mentességet. Dr. Sohajda Attila tk. a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás felülvizsgálatát, az ügyeleti szabályozás újraszabályozását és finanszírozását, a gyártói különadók csökkentését valamint a generikus kompenzáció és a szolgáltatási díj értékállóságát vetette fel. A vitaindítókat követő diszkusszióban számos – pl. a likviditást javítani szándékozó – felvetés hangzott el.

 

Együttműködési megállapodás a Kamara és az MGYT között – a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése

Rövid ebédszünet után került sor az MGYT és a Kamara közötti együttműködési megállapodás aláírására, melynek fő célja a gyógyszerészi kompetencia-fejlesztésben való tevékenység összehangolása.

Az MGYT részéről prof. dr. Szökő Éva elnök, a Kamara részéről dr. Hankó Zoltán elnök írta alá a megállapodást. Ezt követően prof. dr. Szökő Éva MGYT elnök a képzés, továbbképzés, szakképzés rendszerét mutatta be. A graduális képzés utolsó nagyobb reformjára 1987-ben került sor, ennek ellenére az azóta bekövetkezett változásokat követve számos új elem beépült a képzés rendszerébe. Minden szakterület igényeit igyekeznek figyelembe venni. A gyógyszerésznek a gyógyszer mellett a gyógyszeralkalmazás szakértőjévé kell válni, akinek a kezében van a gyógyszertár üzemeltetésének feladata is. A szakképzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemek az elméletben „erősek”, ugyanakkor itt már a gyakorlati ismeretek átadása az elsődleges. Az új kihívások új tárgyak felvételét és a gyakorlati ismeretek új típusú oktatását igénylik. Prof. dr. Soós Gyöngyvér (Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság elnöke) a gyógyszerészi gondozás mint meghatározó gyógyszerészi kompetencia fejlesztésének irányait mutatta be. A TÁMOP keretei között lehetőség nyílt 15 gyógyszerészi gondozási protokoll megalkotására, ennek gyakorlati bevezetését megelőzően 50 gyógyszertárban kell pilot jellegű vizsgálatot végezni. A délutáni vitaindító előadások sorát dr. Trócsányi Sára az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ Dokumentációs főosztályának vezetője folytatta, aki bemutatta az újraszervezett betegjogi struktúrát és felhívta a figyelmet a gyógyszertárak fontos betegjogi szerepére. Ennek érdekében a közeljövőben továbbképzések szervezése kezdődhet. Különösen fontosnak nevezte a magánszféra védelméhez fűződő betegjogi elvárásokat. A közeljövőben valamennyi gyógyszertár megkapja a területi betegjogi képviselő nevét és elérhetőségét.

 

A gyógyszertár-működtetés kérdései

A vasárnap délelőtti első szekció a gyógyszertárak működtetésével foglalkozott.

    

Elsőként prof. dr. Paál Tamás (az OGYI nyugalmazott főigazgatója) a gyógyszertári minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokról beszélt. A gyógyszerellátás szabályozott terület, ahol a standardok szerepe megkérdőjelezhető. A kamara belső minőségügyi kézikönyvének használatát minden gyógyszertárban indokoltnak tartja és a gyógyszertárakban a minőségbiztosító státuszok bevezetése is célszerű lenne. A megfelelő szemlélet elsajátításához célzott továbbképzésekre is szükség van. Dr. Brezanóczy Ferenc (Pest megyei kamarai elnök) a kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban a mozgó fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos tapasztalatok ismeretében új megközelítés fontosságát hangsúlyozta. A szociális otthonok gyógyszerellátásának gyakorlata jelenleg több szempontból is aggályos, akárcsak az ügyeletek rendje. Dr. Fodor András a profilrendelet, a gyógyszertárak tárgyi feltételeit, az expediálás és a magisztrális gyógyszerkészítés problémáit gyűjtötte csokorba. Dr. Nyiri László a nagykereskedő-választás szempontjait tekintette át. Kifejtette: nem jó az a gyakorlat, amelyben az engedmény mértéke alapvetően a forgalom nagyságától függ. Felvetette a taxa-ár lehetőségét és kifejtette: fontos a nagykereskedőkkel való együttműködés, de a gyógyszertárak gazdasági függetlenségét tovább kell növelni. Hajagosné dr. Hümpfner Rózsa a Kamara Kórházi-Klinikai Szervezete elnöke helyzetértékelés – célok – feladatok bontásban ismertette a kórházi gyógyszerészek gyógyszertár-működtetéssel kapcsolatos gondolatait. Kevés a kórházi gyógyszerész, ezért a szükségesnél kisebb a gyógyszerészek betegágy melletti aktivitása. Életpálya-modellre van szükség és a szakképzés rendszerét is meg kell erősíteni. A közeljövőben gondot jelenthet az infúzió-ellátás és a gyógyszertári minőségbiztosításra is saját rendszer kellene. Továbbá tisztázandó, hogy milyen személyi, tárgyi és informatikai feltételekre van szükség.

 

A hogyan továbbról – Nyitrai Zsolttal

A vándorgyűlés vasárnap délelőtti vendége Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója volt, aki a négy évvel ezelőtti stratégiai megállapodás értékeléséért és a közeljövő feladatainak megbeszéléséért vett részt a konferencián. Kifejtette: a korábbi megállapodásban felvetett kérdések mindegyikében jelentős előrelépés történt, amiért az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Kamara is sokat tett. A következő időszakban a Fidesz fontosnak tartja a tulajdonosi program végig vitelét és a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozását, továbbá elkötelezettek abban, hogy a gyógyszerészi és nemzeti kézben lévő gyógyszerellátás gazdasági működőképessége a kamarával közösen kidolgozott program mentén stabilizálódjon és javuljon. Felszólalásokra reagálva kifejtette: érdekeltek az együttműködési megállapodás megújításában és várják a kamara szakmai javaslatait.

 

A köztestület működése

A vándorgyűlés utolsó szekciójaként a köztestülettel kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.

Dr. Horváth-Sziklai Attila hivataligazgató a kamarai törvényben és alapszabályban rögzített feladatok és célok mentén eljárásrend készítését javasolta. Dr. Bartus György alelnök a területi szervezetek forrásigényét összegezte és szóba jöhető alternatívákat vázolt a hatékony működés érdekében, dr. Pintér László az etikai bizottság elnökeként az egészségügyi törvény, az etikai kódex, és az etikai audit összefüggéseit elemezte. A vitaindítókat követően úgyszintén élénk diszkusszió bontakozott ki.

A vándorgyűlés célja az értékelés és a programalkotás volt. Ennek megfelelően – a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően – vettek részt a kamara országos és területi szervezeteiben tisztséget viselők, akik mindvégig biztosították az országos és területi szervezetek legitim képviseletét.

 

mgyk.hu

 

Galéria

 

vissza