A GYÓGYSZERÉSZI KAMARA SZERINT A RECEPTTÁMOGATÁST NEM SZABAD PUSZTA KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELKÉNT KEZELNI
NICZKV EMőKE
Anyagi ösztönzőkkel is lehetne fokozni a betegek és a gyógyítók közötti együttműködést - vélik a gyógyszerészek. A kamara szerint ez nemcsak az egészségi állapotot javítaná, hanem a közpénzeket is jobban kímélné.
Sajátos elképzelést vázolt föl a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a gyógyszerkassza tervezett felülvizsgálata kapcsán. Hírek szerint a nemzetgazdasági tárca százmilliárd forintot takarítana meg az orvosságok közfinanszírozására szánt keretből.
A logika szerint, ha ez forráskivonást jelentene, növekednének a betegek anyagi terhei is, de a kormány elkötelezett a betegterhek mérséklésében. Az egészségügyért felelős államtitkárság által vitára bocsátott Semmelweis-terv is a közpénzek hatékonyabb felhasználását helyezi előtérbe - emlékeztet a kamara.
Az MGYK egyetért abban, hogy a gyógyszertámogatást nem szabad csupán költségvetési tételként kezelni, mert "a dolgoknak ára, az életnek azonban értéke van". Hankó Zoltán, a testület alelnöke úgy látja, az érdekeltségi viszonyok felülvizsgálatával és a betegek érdekeltségének megteremtésével kivédhető, hogy a pácienseknek mélyebben kelljen a zsebükbe nyúlniuk. Ennek egyik előfeltétele az lenne, hogy "szót fogadjanak", és fegyelmezetten szedjék orvosságukat.
Sokéves tapasztalatok ugyanis azt mutatják Hankó szerint, hogy a terápiák nemegyszer azért hatástalanok, mert sok gyógyszerszedő nem tartja be sem az orvos, sem a gyógyszerész utasításait. Ha valaki rosszul szedi gyógyszereit, vagy nem változtat előírás szerint életmódján, akkor beteg marad, és az orvosság is kárba vész. Ezután drágább gyógyszerre vagy kórházi kezelésre szorulhat.
Ugyanez a helyzet az "összevissza", vagy több gyógyszer ellenőrzés nélküli együttes szedése esetén is. Ezek az esetek a kamara szerint fölösleges kiadást jelentenek nemcsak magának a betegnek, hanem a gyógyszerkasszának is, ezért a betegek együttműködésének megterem tése a leghatékonyabb támogatáspolitikai eszköz lehet.
Hankó szerint olyan változtatásokra lenne szükség, amelyek segítik az orvost és a gyógyszerészt ebben a munkában, és - mint mondta - a rendszerben meg kellene jelennie a beteg személyes felelősségének is az őrá fordított közösségi erőforrások felhasználásáért. "Ennek sokféle technikája lehet. A lényeg, hogy a rendszer ne szankcionáló legyen, hanem akár anyagilag is ösztönözze a beteget az együttműködésre" - mondta az alelnök. Kulcskérdés a beteg ember állapotának folyamatos ellenőrzése, amelyből kiderülhet, együttműködött-e gyógyítóival. Egy ilyen rendszer sok tapasztalati tény- ségi állapot megfelelő karbantartása, nyel segítené a tudományt, legjelen- javulása lenne, amit H ankó alapvető tősebb eredménye azonban az egész - közösségi érdeknek nevezett. *
Új főigazgatókat nevezhetnek ki
Lapértesülés szerint március első hetében tárgyal a Semmelweis-tervről az Orbán-kabinet, így az egészségügyi kormányzat vitairata hivatalos kormányprogrammá is válhat.
A háromnapos Fidesz-KDNP-frakcióülésen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár bejelentette: májusban elkészülnek azok a kodifikált javaslatok, amelyek az országos betegellátási rendszer átalakítását célozzák. Új főigazgatókat nevezhetnek ki tíz állami egészségügyi intézet - a többi között az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az Országos Sportegészségügyi Intézet, a Mátrai Gyógyintézet - élére. A tárca főigazgató-helyetteseket, igazgatókat, gazdasági vezetőket is keres. (MH)
Szívbajokra költjük a legtöbb pénzt
A gyógyszerköltségek az összes egészségügyi ráfordításnak körülbelül az egynegyedét tették ki 2010-ben. A szív- és érrendszeri bajok 25 százalékban, a daganatos megbetegedések 23 százalékban, az idegrendszeri problémák 14 százalékban, az anyagcserezavarok 12 százalékban, az összes többi betegség pedig 10 százalékban részesedik a gyógyszertámogatásból.
