Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2018. 02. 20.
Összeállítás: Szigorították a büntetését, de így sem kerül börtönbe egy magát rákkutatónak beállító állatorvos - Kékfény
2018. 02. 20.
Vajon mit gondolunk a homeopátiás szerekről? - kemma.hu
2018. 02. 19.
A magyarországi gyógyszertáraknak már több mint a fele csatlakozott a Biztonságos étrend-kiegészítő programhoz - Katolikus Rádió
2018. 02. 16.
Védeni kell a személyes egészségügyi adatokat - Világgazdaság
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató anyagok a CIG Pannonia (volt MKB) biztosító szerződéssel kapcsolatban
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Tudás, bátorság, becsület – és hit
2015. november 12.
Nyomtatható változat

Tudás, bátorság becsület nélkül nincs méltó emberi élet – tartja Bogár László, a Táltosképző novemberi vendége, aki előadásában egyebek mellett az egészségmegőrzés eddig talán kevésbé hangsúlyozott szempontjaira hívta fel a figyelmet.

Bogár László közgazdász, volt államtitkár és volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista volt a meghívott előadója november 6-án a fiatal gyógyszerészeket a közéleti szerepvállalásra felkészítő rendezvénysorozat legutóbbi összejövetelének a kamara székházában, Budapesten.Tudás, bátorság, becsület – és hit Dr. Hankó Zoltán elnök köszöntője után az előadó egy Schoppenhauer idézettel kezdett: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi”. Az egészség tehát a mindennél is több. Majd a magyar nyelv lényeglátására hívta fel a figyelmet: az egész-ség szavunk a lét teljességét jelzi, amelynek megőrzése az egyik legszebb és legszentebb feladat.

Azért, hogy az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekre megfelelő válaszokat találjunk, tudnunk kell, hogy korunk „a megvalósult abszurditások világa” – folytatta a beszámolót. A tartalékait feléli, sőt ontológiai értelemben már nem is létezik, hanem csak fennáll. Hogy mire alapozta ezt a kijelentését? 

Mindenki tudja, hogy 3 perc alatt elpusztulunk levegő, 3 nap alatt iható víz, és 3 hét alatt megfelelő táplálék hiányában. Különös módon azonban a globális gazdaság mást se tesz, mint rombolja ezeket és a hasonló, az évmilliárdok óta egyensúlyra épülő szerkezeteket – így „planetáris csúcsragadozóként” önmaga életfeltételeit emészti fel, miközben magunkat homo sapiensnek, értelmes embernek nevezzük. Mindezek miatt kísérletet kell tennünk arra, hogy a világ újra lét-teljes, az ember pedig szellemi, lelki és fizikai értelemben is egész-séges lehessen.

Tudás, bátorság, becsület – és hitA fő kérdés, hogy mit lehet tenni ezért? Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy egy önfelszámoló világban élünk. A folyamat jellemzésére, illetve bemutatására Garret Hardin 1968-ban megjelentetett „The Tragedy of Commons” (A közlegelők tragédiája) című tanmeséjét idézte, ami bemutatja, hogy néhányak mértéktelensége miképpen okozhatja a fenntartható rend felbomlását és hogyan lesz a harmóniából káosz. A rend és a rendezetlenség küzd egymással, és a mértéktelenség nyit teret azoknak az öngerjesztő örvényléseknek, amelyek a rendszer önfelszámoláshoz vezetnek. Több öngerjesztő (és önmaga megszűnését okozó) folyamatot is említett: ilyen pl. az atombomba, a rákos daganat, a lavina, a tőzsdei összeomlások. Mindnyájunk felelőssége, hogy megértsük az öngerjesztő-önfelszámoló folyamatok okait a gazdaságban és a társadalomban, és amennyire lehet, megpróbáljuk visszafordítani ezeket a folyamatokat.

A továbbiakban a magyar társadalom egészségi állapotának néhány ijesztő jellemzőjére hívta fel a részvevők figyelmét, mondván, hogy a gyógyítóknak tisztában kell lenniük az elmúlt évtizedek adataival. A születéskor várható élettartam, a daganatos és a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások számait és a trendeket ismerve az Unióban az utolsó helyek egyikén állunk, holott pl. Ausztriával összevetve a múlt század második felének közepén ezeken a területeken még lényegében azonos mutatóink voltak. Halandóság szempontjából ugyanakkor előkelő helyen állunk, a „magyar férfiak halálozási rátája az egekben van”. „Az igazi mélyütést azonban a tavaly nyilvánosságra került OECD elemzés jelenti” – folytatta, amely egy 10-es skálán osztályozta az OECD-országok lakosságának egészségi állapotát. A komplex egészségi mutatók alapján Japán az első 10 ponttal, hazánk úgy az utolsó, hogy Törökország és Mexikó is jobb nála. Ennek sok – ma még feltáratlan – oka van. Például a magyar mezőgazdaságban 1970-1995 között a termésátlagok két és félszeresére nőttek, ami „világraszóló eredmény”, de ezt 17-szeres üzemanyag-, és 44-szeres vegyszerfelhasználással értük el. Ezen idő alatt a középkorú férfiak rákhalálozása ötszörösére nőtt, ami nemzetközileg is példátlan. Mindezt azért is fontos tudni, mert ha egy „közösséggel hosszú időn át nagyon rossz dolgok történnek, az nem csupán a véletlen műve”.

A továbbiakban az anyagi gazdagság és az egészség közötti kapcsolatot elemezte. Ugyan általában szoros összefüggés mutatható ki közöttük, ugyanakkor óriási „kilógások” is megfigyelhetők: vannak szegény országok, ahol keveset költenek az egészségügyre, mégis jó egészségmutatóik vannak, de ez fordítva is igaz. A szegény Nepál az emberi közösségek és hagyományok egészségmegtartó erejét, a gazdag, de rossz egészségmutatókkal rendelkező Dél-Afrika az ezzel ellentétes társadalmi folyamatok következményeit igazolja. Dél-Korea hazánknál is kevesebbet költ egészségügyre, de jobban áll a lakosság egészségének tekintetében az amerikaiaknál is. Az Egyesült Államokban és Oroszországban a gazdagságukhoz képest rosszak a mutatók. Ez arra irányítja a figyelmet, hogy nem mindig az anyagi összefüggéseken múlik az egészség – a lelki, erkölcsi, szellemi erő sokkal többet nyomnak a latba.

Bogár László kiemelte: az egészségmegőrzésre irányuló tevékenység szakrális, mindig is az volt. Az ember a teremtettségéből adódóan szakrális lény, így a testi, lelki egészség megóvása is csak szakrális tett lehet. De ma olyan világban élünk, amelyik évszázadok óta a tőkefelhalmozásra épül. 1973-ban mondta Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a neoliberalizmus atyja: A vállalkozónak az a feladata, hogy profitot termeljen. Implicit módon e mondatban az is ott van, hogy bármi áron. A profitmaximálásra törekvés szétzúzza a környezetet és roncsolja az emberek belső szellemi talapzatát.
Ez a létmód hatalmas anyagi értékeket halmoz fel, de „a semmibe vezeti a világot”. Egy 1989-ben tartott világkonferencia pedig kiadta a hármas jelszót: „liberalizálj, deregulálj, privatizálj!”. Ez Washingtoni Konszenzus cím alatt ismert, ami tudatos államleépítést fogalmaz meg: az állam tulajdonosi, szabályozó szerepének gyengítését jelenti. A megoldás az lehet, hogy abba kéne hagyni az eddigi gyakorlatot, hiszen a „profitot mindenáron” elv szembe megy az élettel.

Egyes elemzők szerint az egészségügyi rendszer csupán 10-15 százalékban tudja befolyásolni egy adott közösség egészségi állapotát, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez jól működjön. Össze kéne hangolni az egyes szerveződési szintek – család, állam, individuális-vállalkozó – tevékenységét. Úgy látja, hogy a magyar társadalom „nem áll szóba saját magával”, és kommunikációs gondokkal nézünk szembe. A másik nagy nehézségnek azt tartja, hogy a magyar társadalom és a politika sem veszi tudomásul, hogy az egészség egyben vagyoni értéket is hordoz. Mi több, hiányzik a vagyongazdálkodás: a statisztikai évkönyvekben 1990-től hiányzik a nemzeti vagyonról szóló fejezet.

A megoldáshoz abból kell kiindulni, hogy a globális rendszer nyomását csak a nemzeti érdeket figyelembe vevő, egységes közösség képes elviselni. A nemzeti érdek egy ilyen közösség létrehozását igényli, de ennek még az elején járunk. Ehhez szükség van az egymás iránti bizalomra és a hitre, hogy a céljaink elérhetők. Ebben (is) nagy szerep hárul az orvosokra és a gyógyszerészekre.„Tudás, bátorság és becsület nélkül nincs méltó emberi élet” – mondta az előadó, majd egy régi keleti gondolattal zárta előadását: Ha változást akarsz, a változás légy magad!

Az előadást követően a részvevőknek lehetőségük nyílt kérdések feltételére, válaszaiban Bogár László többször is a hit fontosságát hangsúlyozta. A vendég távozása után a jelenlévők – a már kialakult gyakorlatnak megfelelően – megvitatták a hallottakat és minden résztvevő elmondta a gondolatait. Sokan úgy nyilatkoztak: az előadás és az azt követő konzultáció olyan kérdésekre irányította rá a figyelmüket, amelyek már korábban is foglalkoztatták őket, azonban megoldást eddig nem találtak rájuk. Az elhangzottak segítettek abban is eligazodni, hogy egy olyan lokális rendszer, mint a hazai lakossági gyógyszerellátás, hogyan őrizheti meg a jellemzőit és identitását egy olyan globális erőtérben, mint amilyen a gyógyszerpiac. Hasonlóan támaszt nyújtottak az elhangzottak abban, hogy a minőség- és fejlődésorientált rendszerként működő lakossági gyógyszerellátás miként tud a növekedésorientált piaci környezetben megfelelően működni, továbbá az egészségügyi vállalkozások miként lehetnek képesek a profitcélok és a betegérdekek összhangba hozására.

A megbeszélés végén beszámoló hangzott el arról, hogy az elnökség elfogadta a fiatal gyógyszerészek kamarai integrálásának programját, amelyet a Táltosképző tagjai állítottak össze. Végül a soron következő találkozó részleteit beszélték meg a fiatalok. A délelőtt 10 órakor kezdődött program kb. fél 3-kor ért véget.

B. Zs. 

Fotók: Dr. Nagy Vilmos

Tudás, bátorság, becsület – és hitTudás, bátorság, becsület – és hitTudás, bátorság, becsület – és hitTudás, bátorság, becsület – és hitTudás, bátorság, becsület – és hitTudás, bátorság, becsület – és hit



« Vissza
Betegsarok
2018. 02. 08.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája (2018.02. 07.)
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
Eseménynaptár

2018 február
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2018. 01. 13.
A szem allergiás megbetegedései
2018. 01. 13.
A gyógyszerallergiákról
2018. 01. 13.
Gyermekkori allergiák
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2018. 02. 24 szombat