1. Előzmények

Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter 2007 szeptemberében az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet módosításával lehetővé tette gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzleteknek gyógyszer-automata üzemeltetését. A szabályozás annak ellenére született meg, hogy

- a kamarával erről egyeztetés nem volt,

- erre nem volt törvényi felhatalmazása a miniszternek,

- a jogszabály nem rögzítette, hogy

- mi tekinthető automatának és

- milyen műszaki tartalommal üzemeltethető,

- a gyógyszertáraknak nem adott lehetőséget gyógyszerautomata-üzemeltetésre.

A lehetőséggel lényegében egyetlen gyógyszerforgalmazó üzlet sem élt.

Székely Tamás egészségügyi miniszter 2009. december 30-án a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításával az abszurd helyzetet nem azzal oldotta fel, hogy megszüntette azt a lehetőséget, ami senkinek sem kellett, hanem „új” szabályozást alkotott: lehetővé tette, hogy gyógyszertárak is üzemeltessenek automatát. Tette ezt annak ellenére, hogy

- a kamara mindvégig ellenezte az automaták üzemeltetésének lehetővé tételét,

- erre az egészségügyi miniszternek nincs törvényi felhatalmazása,

- a jogszabály nem rögzíti, hogy

- mi tekinthető automatának,

- milyen műszaki tartalommal üzemeltethető,

- ugyanebben a jogszabályban rögzíti, hogy

- a gyógyszertár teljes üzemidejében a gyógyszertárban gyógyszerésznek kell lennie,

- gyógyszer csak szakember közreműködésével vásárolható (tehát gyógyszer szabad polcról nem értékesíthető).

Így 2010. január 29-től a gyógyszertárak is üzemeltethetnek gyógyszer-automatát.

2. A jelenlegi szabályozás tehát

- törvényi felhatalmazás hiányában született meg, ezért jogellenesnek tekinthető,

- nem ad definíciót az automatára és nem rögzít semmilyen műszaki előírást vagy elvárást, illetve garanciális szabályokat. A szabályozás ilyen jellegű hiányossága felveti a jogállamiság fontos elemét képező jogbiztonság sérelmét,

- nem ad garanciát a gyógyszerek megfelelő eltartási körülményeire, valamint alkalmatlan a gyógyszer-értékesítéssel kapcsolatos életkori korlátozások betartására.

Mindezek miatt a kamara 2010. január 26-án az alkotmánybírósághoz fordult.

3. Az MGYK egészségügyi szakmai szempontból sem a gyógyszertárakon belül, sem pedig a gyógyszert forgalmazó üzletekben nem tartja indokoltnak illetve helyesnek gyógyszer-automaták üzemeltetését. A kamara álláspontja szerint ugyanis a gyógyszerészek és a betegek személyes találkozása teremti meg a lehetőségét a szakszerű és mértéktartó gyógyszer-alkalmazásnak. A gyógyszerész és a beteg közötti személyes konzultáció során a gyógyszerész képes érdemi segítséget nyújtani a beteg „öndiagnózisához”, s ennek figyelembe vételével alakítható ki a beteg további magatartása: orvoshoz kell-e mennie; az életmódján kell-e változtatni illetve szükséges-e gyógyszernek vagy más terméknek a használata az egészségi állapotának helyreállításához. Ennek hiányában, még az „egyszerűbb” esetekben is fennáll a kockázata a téves öndiagnózison alapuló inadekvát gyógyszeres kezelésnek.

A gyógyszer gazdaságossági törvény előírja, hogy gyógyszer 14 év alatti személynek nem szolgáltatható ki. A gyógyszer kiszolgáltatója életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a gyógyszert kiváltani, vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a gyógyszer kiszolgáltatását meg kell tagadni. Ez nem tartható be abban az esetben, ha a gyógyszert a beteg automatából, gyógyszerész közreműködése nélkül is elviheti.

4. A kamarának tudomása van arról, hogy egyes gyógyszer-automatát gyártó cégek felsőoktatási intézményekben is el kívánnak helyezni az automatákat, olyan termékeket kínálva, amelyeknek az automatákból való árusítását még a kereskedelem rendelete is tilt.

vissza