A gyógyszertárak természetes módon igyekeznek oda települni, ahol a vásárlói forgalom koncentrálódik, így jelentek meg a patikák a bevásárlóközpontokban, üzletházakban, szuper- és hipermarketekben. Ez a jelenség a gyógyszerellátásban még inkább hátrányba hozza a vidéken élőket és persze a patikákat. A patika-liberalizáció néven ismert kezdeményezés az eredeti szándékokkal ellentétes hatásokkal járt – világít a globalizációs folyamat e szakterületet érintő következményeire Gresó Tibor szakgyógyszerész.

– A nagy gyógyszertár láncok komoly árversenyt generálnak – fűzi hozzá –, így a patikák, a patikusok kényszerpályán mozognak, s emiatt korábban nem alkalmazott kereskedelmi fogásokkal élnek. Minden olyan újdonsággal megpróbálkoznak, amely ösztönzőleg hathat a vásárlásra: szórólapokat, újságokat terjesztenek, törzsvásárlói kártyát adnak ki, pontgyűjtő akciókat és árkedvezményeket hirdetnek meg. A sorba illeszthető, hogy a patikákba betérő vízautomatából olthatja a szomját, különböző egészségügyi vizsgálatokat kérhet, mint amilyen a testsúly, a vérnyomás és a testzsír mérés, haj és arcdiagnosztika, s a kapott eredménynek megfelelően kínálnak számára készítményeket.

– A patikabezárásal fenyegető jelenség másik oka az árképzési mechanizmusban kereshető. A kormány folyamatosan tárgyal a gyártókkal a gyógyszerek árcsökkentéséről, s időnként egyes készítményeknél ez eredményes is, de közben az állami támogatás nagyobb mértékben csökken, s így végül a gyógyszer mégis többe kerül a vásárlóknak és a patika is veszteséggel adhatja el a készleten lévő gyógyszereit – folytatja az elemzést Gresó Tibor.

Itt említi meg azt is, hogy bizonyos esetekben hatóságilag meghatározzák egyes készítmények nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát, s ha ezzel minimalizálják az árrést, akkor patikáknak nem éri meg készleten tartani. Ez előbb-utóbb gyógyszerhiányhoz vezethet. Ha egy ilyen helyzetben a patikákkal szemben a nagykereskedő keményebben lép fel az adósságok behajtása kapcsán, akkor a gyógyszerészi egzisztencia, és ha ez kistelepülésen történik, az ellátás biztonsága is veszélybe kerül – mondta a napokban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész kamara elnöke.

Ezt erősíti a kamara megyei szervezetének elnöke, Tari János is, aki egy tavalyi adatot említ:

– Az elmúlt évben végzett vizsgálat azt mutatta, hogy 2007-ben 26 olyan gyógyszertár volt a megyében, mely nem zárt nyereséggel, azaz veszteséges vagy nullszaldós volt, a helyzet pedig azóta nem javult, sőt! – mondta lapunknak Tari János, aki szerint a kétezer–kétezerötszáz lakos alatti településeken nem lehet nyereségesen működtetni a gyógyszertárakat.

– Az ottani kollégák valószínűleg a tartalékaikat élik fel, és mivel ők főként az idősebb korosztályt képviselik, félő, hogy ilyen körülmények között nem lesz utánpótlás, hiszen a fiatal gyógyszerészek nem akarnak majd olyan helyre menni, ahol szinte biztos, hogy csak veszteségesen tudnak dolgozni.

– Tavaly több, mint 500 milliárd forintot költöttek a magyarok gyógyszerre, hogy lehetnek a patikák mégis veszteségesek? – kérdeztük a kamarai vezetőt, aki elmondta: miközben a patikaliberalizáció nyomán közel négyszáz új gyógyszertár nyílt, az árrés-tömeg tíz–tizenöt százalékkal csökkent, így pedig nem lehet, vagy csak nagyon nehezen egy-egy gyógyszertárat gazdaságosan működtetni. Eddig egyetlen megyei patika sem jelezte, hogy lehúzza a rolót, de Tari János szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi körülmények között ez mégis megtörténik. (mon.hu)