A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2009. december 17-i ülésén értékelte a 2009. december 14-én elfogadott és kihirdetésre váró egészségügyi salátatörvény gyógyszerészettel kapcsolatos módosításait. Előrelépésnek tekinti, hogy a patikalétesítés teljes körű liberalizációjára vonatkozó rendelkezés hatályba léptetése halasztásra került.Egyetért a kamara a közfinanszírozott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egységes térítési díjával, és továbbra is kezdeményezi, hogy ezen termékek esetén a patikai promóció és az ajándékozás is korlátozásra kerüljön. Úgyszintén egyetért azzal, hogy megszűnik a gyárak joga a nem közfinanszírozott gyógyszerek esetén arra, hogy maximált fogyasztói árat írhassanak elő. A kamara kérésének megfelelően helyreállításra került az a régi rendelkezés is, miszerint a hosszabb távon felelős vezetőként működő gyógyszerészeknek meghatározott idejű szakmai gyakorlat kötelező. Ugyanakkor a kamara hiányolja, hogy a gyógyszerpiac stabilizálásához létfontosságú további intézkedések elmaradtak, illetve olyanok is visszavonásra kerültek, melyekről korábban a szakma, az államigazgatás és a politika között megállapodás született. Ilyen például a patikaalapítás szigorítása, illetve a személyi jogos gyógyszerészeknek "menedzsment kötelességek" előírása.

Azzal, hogy az újonnan létesülő gyógyszertárak heti nyitva tartását a megállapodás szerinti 84 helyett 60 órában minimalizálták, tovább növelik a veszteséges patikák számát. 2400 gyógyszertár közül a KSH adatai szerint 700 mínusszal zárta a 2008-as esztendőt, és ez a tendencia 2009-ben is folytatódik. A túl könnyű piacra lépési lehetőségek miatt ma már döntően szakmailag és üzletileg megalapozatlan patikalétesítések vannak, és ez az ágazat működési költségeit tovább növeli, miközben egyre több a veszteséges gyógyszertár. A kamara elnöksége érthetetlennek tartja, hogy a piac stabilizálásának szándékával kért patikafúziós szabályozás módosításáról valamint a patika tulajdonosi kör korlátozásáról a kormányzat érdemi tárgyalásokat sem volt hajlandó folytatni, annak ellenére, hogy az Európai Közösség Bíróságának 2009. májusi gyógyszerpiaci döntéseinek tükrében ezek a kezdeményezések megalapozottak és az uniós jogelvekkel harmonizálnak.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara inkorrektnek tartja, hogy a törvénymódosítási folyamat végső szakaszában "külső nyomásra" olyan pontokat is a kamarával való egyeztetés nélkül változtattak meg, amelyekben korábban konszenzusra jutott az MGYK-val a kormányzat.