Megállapították, hogy humán- és állatgyógyszerek, valamint növényvédő szerek esetében szükség van egy naprakész és könnyen elérhető adatbázis létrehozására, amelyből a hatóságok munkatársai, a készenléti szolgálaton dolgozók és a fogyasztók is rövid idő alatt nagy biztonsággal meggyőződhetnek egy-egy adott termék valódiságáról.

Magyarországon a legális kereskedelmi lánc zártságának köszönhetően nem található legális árusító helyen hamis gyógyszer, de a különböző internetes hirdetésekben, piacokon hozzáférhetők a hamis gyógyszerek. Ezek minősége erősen megkérdőjelezhető, gyakran nem tartalmazzák a megfelelő hatóanyagot, vagy egészségkárosító mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagokat, más hatóanyagokat.

A nem legális gyógyszer-kereskedelmi láncban, hirdetéseken keresztül forgalmazókat a hatóságok nehezen tudják ellenőrizni és szankcionálni, mivel a jogi szabályozás nem nevesíti, hogy magánszemélyeknél fellelt nagy mennyiségű gyógyszerek esetében mi számít kereskedelmi tételnek. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület felhívja az érintett tárcák vezetőit, hogy a hamis gyógyszerek terjedésének megakadályozása érdekében vizsgálják felül a gyógyszerforgalmazásra, -kereskedelemre vonatkozó előírásokat, a kiszabható bírságtételek összeghatárát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek kezdeményezéseit a Testület megvitatta és elfogadta, soron következő konferenciáján fogalmazza meg ajánlásait annak érdekében, hogy a tagállamok szigorúan lépjenek fel a hamisítványok országhatárokon átnyúló terjedésének megakadályozásáért.