Egy éve kapta kézhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár figyelmeztető levelét az a 24 ezer ember, akik semmilyen jogcímen nem fizettek egészségbiztosítási járulékot. Tavaly januártól megszűnt az eltartott családtagok alanyi jogon kapott ellátása is. A nagyszabású kampányhoz az orvosok és a gyógyszerészek is csatlakoztak, ők az orvosi viziten vagy receptkiváltáskor egyenként ellenőrizték a tajszám alapján, hogy a páciensnek van-e érvényes jogviszonya.

Istántsuly Dezső, a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltségének vezetője (MEP) szerint az ő elkötelezettségük nélkül messze nem lehetett volna ilyen eredményes a kampány – igaz, ha nem végezték el az esetenként alig egyperces műveletet, azt vizitenként nyolcvan forintjuk bánta. Néhány esetben még túlkapások is voltak; előfordult például, hogy az orvos nem akarta ellátni a pácienst, vagy a gyógyszertárban csak teljes áron adták ki neki a felírt gyógyszert, holott ehhez nem, csak a figyelmeztetésre lett volna joga a szakembernek...

A kampány annyira jól sikerült, hogy maguk az ott dolgozók is meglepődtek: a „potyautasok" 24 ezres tábora tavaly novemberre kevesebb mint kétezerre, azaz alig tíz százalékra olvadt. (A 24 ezres szám ugyan nem tűnik soknak – különösen a megye 430 ezres lakosságához képest –, országosan azonban hatalmas bevételkiesést okozott a több százezer bliccelő.) Ebben a félelem is közrejátszott, 2007 januárjától ugyanis az APEH kezeli a társadalombiztosítási jogviszony bejelentését, így a szankcionálás is az adóhatóság feladata. Tavaly az APEH régiós igazgatósága 4052 nemfizetőről szerzett tudomást a MEP megkeresése nyomán, az ellenőrzések célja azonban nem a büntetés, hanem a viszonyok rendezése volt. Ezért alig büntettek: a megyében mindössze 70 esetben, átlagosan 43 ezer forint adóhiány és 18 ezer forint bírság megfizetésére. (Azok egyébként, akik semmilyen jogcímen – például gyes vagy gyed, nyugdíj, szociális rászorultság – nem jogosultak egészségügyi ellátásra, idén januártól havi 4500 forint járulék fizetésére kötelesek.)

A potyautasoknak azért nem mindegyike vette jogosulatlanul igénybe az egészségügyi ellátást, sokaknak adminisztrációs hiba miatt „mutatott pirosat a lámpa", azaz jelent meg ellenőrzéskor piros pont az orvos vagy gyógyszerész számítógépén. Több száz nyugdíjas járt például így, de a számítógépes rendszer korábban azt sem tudta kezelni, ha valakinek új (bejelentett) munkahelye volt, a régiről azonban hivatalosan nem jelentették ki, így a két jogviszony papíron párhuzamosan futott, vagy éppen a munkáltató elfelejtette feltüntetni, hány órában dolgozik az adott dolgozó. Sajnos sokan – a felszólítottak közel hatvan százaléka – a MEP ügyfélszolgálatán szembesültek azzal, hogy bár azt hitték, „legálisan" dolgoznak, munkaadójuk nem jelentette be őket. (Pedig maga a rendszer csak a bejelentés tényét jelzi, azt nem, hogy valóban befizették-e utána a járulékokat.)

Mára a technikai hibákat kiküszöbölték, s felszólították a munkáltatókat dolgozóik bejelentésére, s év végére mindössze 1997-en maradtak „feketelistán". A legtöbben olyanok, akik külföldön, legálisan dolgoznak – például a határ menti ingázók –, s bár jogosultak az EU-ban az egészségügyi szolgáltatásokra, hivatalos bejelentés híján a rendszerben ez nem jelenik meg.

Néhány pontosító észrevétel a cikk tartalmához:

- A gyógyszerészek nem "csatlakoztak a kampányhoz", hanem jogszabály írta elő kötelezően az ellenőrzés elvégzését.
- A gyógyszertáraknak az elmulasztott ellenőrzés esetén nem "nyolcvan forintjuk bánta", hanem a kiadott gyógyszer teljes támogatási összege, adott esetben vényenként több ezer, több tízezer forint.
- A gyógyszertárak az ellenőrzés elvégzéséért 0 azaz  nulla forint ellenértéket kapnak, azaz  ezt a feladatot ingyen végzik az egészségbiztosító részére.
- A gyógyszertárakat a jogviszony ellenőrzés esetében egy hibásan kialakított, nem tesztelt informatikai rendszer használatára kötelezték anyagi felelősséggel. Ennek a rendszernek a megbízható, biztonságos működéséhez a gyógyszerész kamara és a gyógyszertári számítógépes közreműködésével fél évre volt szükség.
Összegezve és röviden a gyógyszertárak a TAJ szám ellenőrzéssel olyan szolgáltatást végeznek (ma is) amit ingyen,  jelentős anyagi kockázattal és kötelesek megtenni. Ennyit a sikertörténet egyik összetevőjéről. Egyébként a közpénzek fegyelmezett felhasználásával, az egészségbiztosító pénzügyi stabilitásának elérésével és fenntartásával teljes mértékben egyetértünk, de a pénzügyi stabilitásra a többi szereplőnek is szüksége van, így a szolgáltatóknak (kórházak, rendelők, gyógyszertárak) és a betegeknek is. Na, ez még nem sikertörténet.

Horváth Tamás
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke