A dokumentumból a sajtó a felelős minisztériumot, működő hatóságokat, egyértelmű szabályozást, a patikaláncok korlátozását, a patikaliberalizáció leállítását, a gyógyszerészi hivatás kompetenciaterületeinek rendezését és a köztestületi jogosítványok helyreállítását sürgető pontokat emelte ki. Az MTI tudósításában Horváth Tamás elnöktől többek között azt idézte, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépése óta eltelt három évben folyamatosan próbálta a kamara a jogszabály káros hatásait kivédeni, de többszöri módosításaikat, javaslataikat többségében elutasította a politika. „Az állam és a szakma közötti bizalom a nullára csökkent” - érzékeltette a helyzetet az elnök.

A sajtótájékoztatón jelenlévő újságírók szinte kivétel nélkül beszámoltak Soltész Miklósnak arról a kijelentéséről, miszerint a gyógyszerészi kamarát a párt stratégiai szövetségesnek tartja. Soltész Miklós ugyanakkor a Magyar Hírlapnak elmondta, a Fidesz-KDNP politikáját a szocialista kormánnyal szemben eddig is az a felfogás jellemezte, hogy az egészségügyben felmerülő problémákat a betegeknek, a szakmának és a törvényhozóknak közösen kell megoldaniuk.

A politikus a sajtótájékoztatón kiemelte: pártja programjának középpontjában a család és a kis- és közepes vállalkozások segítése áll, így fontosnak tartják a családi patikák működtetésének lehetőségét, megvédve őket a nagy gyógyszertárláncokkal szemben. - Emellett a multikat is "tárt karokkal várják" tette hozzá, hiszen az egészségügyi kasszában a gyógyszerellátási és a gyógyászati segédeszközökre 390 milliárd forint jut. Ez az összeg lehetőséget ad a multicégeknek arra, hogy Magyarországra hozzák a gyártást és a kutatás-fejlesztést – nyilatkozta Soltész Miklós a Magyar Nemzetnek.

A Magyar Hírlap a sajtóeseményről való tudósítás mellett pár nappal később nagyobb terjedelemben foglalkozott a témával. Ebben a cikkben Hankó Zoltán, az MGYK elnöke elmondta, hogy 2006 óta regnáló kormányok szakpolitikájának kritikájában működőképes hatóságok létrehozásának, megfelelő jogi háttér kialakításának az igénye is fölmerül. A betegek biztonsága érdekében föl kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be egy-egy patika. A gyógyszerészek rendeznék a szakmai kompetenciákat is - utalt Hankó Zoltán kamarai alelnök februári gyűlésükre -, mert a jogszabályváltozással a patikák szakmai működtetése ugyancsak a pénzügyi befektetők kezébe csúszott át. A patikába betérő betegek ezért főképp nem gyógyszerészekkel, hanem szakasszisztensekkel találkoznak, akik bármennyire is fölkészültek, nem helyettesíthetik az egyetemi végzettségű szakembereket olyan területeken, mint amilyen például a gondozás, a beteg gyógyszerszedési együttműködésének kialakítása vagy az orvosságok sokszor káros együtthatásának kiküszöbölése.

A pharmanet. hu Horváth Tamással készített interjút, melyben az elnök kifejtette: a 12 pontban a kamara ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell állítani azt a káros folyamatot, melyet a gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007. óta indított el. Ennek a feladatkörnek a része, hogy a gyógyszertár-létesítés jelenlegi menetén változtatni kell, a tulajdonlás kérdéseit újra rendezni szükséges és a gyógyszerész szakember feladatvégzése közben gyakorolt jogait helyre kell állítani.