Az MGYK november 24-én Budapesten, a Benczúr Hotelben szakmai napot tartott.

A területi szervezeteknél folyó tisztújításra és a december elejére tervezett országos tisztújító küldöttközgyűlésre tekintettel a Kamara idén nem tartotta meg a Gyógyszerész Köztestületi Napokat, helyette szakmai nap keretében biztosítottak lehetőséget az egyes kitüntetések és díjak átadására, valamint néhány aktuális szakmapolitikai kérdés megvitatására.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, majd a Magyar Gyógyszerészi Kamara kitüntetéseinek, illetve Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával adományozott Kiváló Gyógyszerészi Gondozási Díjak és a Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi Díjak átadása következett. (A kitüntetések és díjak átadásáról az www.mgyk.hu oldalon olvashat – a szerk.)

A vitaindító előadások következtek ezután, e blokk a Gyógyszerészi kompetenciák a napi gyakorlatban címet viselte. A vitaindítókat és az azt követő konzultációt dr. Horváth-Sziklai Attila moderálta.

Dr. Hankó Zoltán a Gyógyszerészi kompetenciák a gyógyszertár-működtetésben címmel kezdte az előadások sorát. Elsőként a gyógyszerészi kompetenciák alakulásának történetét vizsgálta. „Míg 2006-ig a fokozatos visszaszorulás volt jellemző, addig 2006-ban radikális kompetencia-megvonás történt” – emlékeztetett. A kompetenciák rendezésére szolgáló kamarai műhelymunka 2007-ben indult, amely több kézzelfogható eredményt hozott. Elmondta, hogy olyan kompetenciák visszahozatalát / megszerzését tűzték ki célul, amelyek piacképes, tehát gyógyszerészek foglalkoztatását igénylők, kizárólagosak, tehát gyógyszerészi diplomához kötöttek és jogszabályban rögzítettek. A 2007-ben indult program 9 különböző területre fókuszál, amely azóta további négy területtel bővült. A kompetenciafejlesztési programnak vannak a gyógyszertárak működtetéséhez, a gyógyszertárak szakmai tevékenységéhez, valamint a technológiai környezet változásához igazodó elemei. A három vitaindító ezek egy-egy részletével foglalkozott.

A tulajdonosi programmal kapcsolatban először tisztázta, hogy a gyógyszertár nem egyenlő a gyógyszertári vállalkozással, a gyógyszertár működtetése a vállalkozás működtetésével és a gyógyszertár vezetése a vállalkozás irányításával. Ugyanakkor a gyógyszerész egy személyben tulajdonos, menedzser és egészségügyi szakember. „Ezzel kapcsolatban felmerül a felelősség kérdése” – hívta fel a figyelmet, majd ismertette a tulajdonosi és a menedzser felelősséggel foglalkozó jogszabályi rendelkezéseket. A tulajdonosi funkció gyakorlója (közéjük tartozik a személyi jogos gyógyszerész is) felelős a tervezésért, vezetésért, gazdálkodásért és az operatív vezetés kontrolljáért. A gyógyszerésznek a feladatai ellátása során számos menedzser képességgel is rendelkeznie kell. Ezek közül is kiemelkedő fontosságú a problémamegoldás, az információ- és a konfliktusmenedzsment, a tárgyalókészség és a döntéshozás képessége. Ezek mindegyike tanulható.

A személyi jogos gyógyszerész különleges jogkörrel rendelkezik a gyógyszertár működtetésében, amit szintén jogszabály rögzít. A személyi jogos menedzsment jogai egyben olyan kötelességek is, amelyeket nem ruházhat át másra, és amelyek megsértése az adott döntések semmisségét vonja maga után. Ha a személyi jogosnak nincsen meg a mindennapok gyakorlatában a törvényekben megfogalmazott jogköre, olyan helyzetben van, melyből nehezen tud szabadulni. Ennek tisztázásához egy csekklistát is bemutatott.

A felelősség vállalása tudatos tevékenység, igazán felelőssé a felelősség vállalása tesz! „De vállalni csak felkészültséggel és képességekkel lehet, hogy a logisztikai, a gyógyszerpolitikai, a társadalompolitikai és a szakmapolitikai elvárásoknak megfeleljünk” – hívta fel a figyelmet.

Dr. Somogyi Orsolya következett ezután, aki a dr. Szűcs Attilával (a szakmai kollégium lakossági gyógyszerellátási szakmai tagozatának elnökével) készített, Gyógyszerbiztonsági validálás és vis maior helyzetek kezelése című közös munkájukat ismertette. Előadását a gyógyszerbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos jogszabályok ismertetésével kezdte. Kiemelte a gyógyszerészek felelősségét és elengedhetetlen szerepét, mint mondta, „a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében csak a gyógyszerész az, aki biztosítani tudja a biztonságos gyógyszerelés elvárásait”. A továbbiakban rátért a megújítás alatt álló szakmai irányelvekre, illetve azok célkitűzéseire. Felhívta a figyelmet az irányelvek implementálásának fontosságára. A megújításukkal kapcsolatban megjegyezte, hogy menetközben kiemeltek belőle néhány fontosabb részt, amelyeket protokoll formájában jelentetnek meg. Ismertette a SZEBB-programot – ezzel kapcsolatban kiemelte a dokumentáció fontosságát. A Semmelweis Egyetemen is folyik a program, bemutatta a gyógyszerelési hibákkal kapcsolatos vizsgálataik eredményeit.

Ezt követően a vis maior expediálás kérdéskörével folytatta. „Nincs meg ehhez a jogszabályi alap, megvalósítása a gyógyszerészi kompetenciák bővítését igényli” – hangzott el. Mondandóját több példával is alátámasztotta.

Végezetül – összefoglalás helyett – ismertette azokat a feltételeket, amelyek A gyógyszerbiztonsági validálás és a vis maior helyzetek kezeléséhez szükségesek.

Dr. Nagy Vilmos Gyógyszerészi kompetenciák a digitális egészségügyben című előadásával zárta a vitaindítók sorát. Miért fontos a digitális szabályozás kérdésköréről beszélni? – tette fel a kérdést előadása bevezetőjeként. Mert napjainkban gyors információáramlásnak lehetünk tanúi, nem mindegy, hogyan viszonyulunk hozzá. Nem mindegy, hogy hagyjuk, hogy irányítson minket, vagy mi állunk a folyamat élére – hangzott a válasz. Kitért az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre is – kiemelve, hogy nem mindegy, hogy a gyógyszertár hogyan kezeli ezeket.

További mondandóját három téma köré csoportosította. Elsőként az EESZT-vel kapcsolatos kérdéseket vette górcső alá. Ismertette az e-Recepttel kapcsolatos, az MGYK részéről korábban már megfogalmazott elvárásokat – ezek közül többnek a teljesülése még várat magára. Az állami fejlesztésű gyógyszertári szoftver volt a következő téma, melyben a Kamara részéről delegált egyik szakértőként is részt vett. Az ezzel kapcsolatos elvárások bemutatása után elmondta, „az állami szoftverfejlesztés kiemelt projekt”. Úgy látja, minden kamarai célnak próbáltak eleget tenni, ami kilencven százalékban sikerült már. A szoftver jövőjével kapcsolatos végső politikai döntés még nem született meg. Harmadikként az online gyógyszer-kereskedelem kérdéseivel foglalkozott: kamarai feladat meghatározni, hogy működhet biztonságosan – fejtette ki. Mondandóját a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indított pilot program ismertetésével zárta.

A vitaindító előadásokat konzultáció követte, ahol többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz. Hol tart az irányelvek megújítása? – volt, aki erre volt kíváncsi. Mások arra vártak választ, hogy van-e olyan irányelv, amiről még nem tettek az előadók említést? A kollégiumi tagozat elnöke válaszában elmondta, hogy folyik a gyógyszertári vakcináció irányelvének előkészítése.  Szóba került a gyógyszertári automatizálás jövőbeni szerepe, ahogy az e-egészségügy is. Ez utóbbinak fontos szerepe lehet a gyógyszeri gondozással kapcsolatban. Volt, aki felvetette, hogy az online kereskedelem kérdéskörét komplex módon kell kezelni, ugyanakkor a SZEBB-programról többen is érdeklődtek. Mekkora az esély a SZEBB-program finanszírozására? – hangzott el ez a kérdés is, míg a gyógyszerelési problémák is szóba kerültek.

A szakmai nap délutáni programjában az elnökség és az újonnan megválasztott Területi Elnökök Értekezletének közös ülése szerepelt (erről külön cikkben számolunk be – a szerk.).

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos

vissza