Ez év április 1-jén lép hatályba a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény és ezzel párhuzamosan szűnik meg a hatálya a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvénynek.

Az eddig hatályos jogszabály kivételként kezelte a gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszertárak jövedéki termékekkel (alkohol, benzin) kapcsolatos tevékenységét (pl. kiszerelés, szűrés, gyógyszertárak részére továbbértékesítés, illetve a gyógyszertári gyógyszerkészítés szabályainak megfelelő tevékenység és ezen termékek gyógyászati célú lakossági értékesítése), azonban az új törvényben a kivétel szabályok már nem szerepelnek. Részben emiatt, részben a törvény egyéb rendelkezéseit értelmezve egymástól függetlenül több érintett is indokoltnak tartotta állásfoglalás kérését annak érdekében, hogy még az új szabályozás hatályba lépése előtt tisztázni lehessen: a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezők és a gyógyszertárak tevékenységének jogszabályi megítélése mennyiben változik az új szabályozásban.

Emiatt a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös beadványban kért állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes vezetőitől.

Varga Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya főosztályvezetője válaszában kifejtette, hogy sem a gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyesnek, sem a működési engedéllyel rendelkező gyógyszertárnak az engedélyében rögzített tevékenység végzéséhez az új törvény szerint sem kell  jövedéki típusú engedéllyel. Mint írja:

- „az adózott, Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék gyógyszer-nagykereskedő által kannákba történő kiszereléséhez és gyógyszertárak részére történő továbbforgalmazásához sem adóraktári, sem jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel nem szükséges rendelkezni. Az adóraktári engedély alóli mentesség oka, hogy a jövedéki törvény 19. § (1) bekezdésében az adóraktári engedélyhez meghatározott egyik feltétel (az adófizetési kötelezettség keletkezéséig) nem valósul meg. A jövedéki engedélyes kereskedői engedély alóli mentesség oka, hogy a levélben leírt gyógyszer-nagykereskedői tevékenység nem minősül a kereskedelmi törvény szerinti nagykereskedelemnek, mivel nem ’átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazás’ történik [jövedéki törvény 67. § (1) bekezdés a) pont, kereskedelmi törvény 2. § 18. pont]”;

- „az adózott, Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertár általi kiszerelése és értékesítése – a gyógyszer-nagykereskedelemre vonatkozó előző bekezdésben leírttal azonos indokból – nem adóraktári engedélyköteles tevékenység. E tevékenység álláspontom szerint nem minősül továbbá jövedéki kiskereskedelmi tevékenységnek sem, mivel a jövedéki kiskereskedelmi tevékenység jövedéki törvényi meghatározása szerint a meghatározott termékekkel a kereskedelmi törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végzők minősülnek jövedéki kiskereskedőnek [jövedéki törvény 3. § (1) bekezdés 27. és 28. pont]. A kereskedelmi törvény hatálya azonban nem terjed ki az egészségügyi szolgáltatásra, amelynek egészségügyi törvényi meghatározásába a gyógyszerforgalmazási tevékenység is beletartozik [kereskedelmi törvény 1. §, egészségügyi törvény 3. § e) pont, 2006. évi XCVIII. törvény 1. §].”

Mindezek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a gyógyszer-nagykereskedelem, illetve a gyógyszertári tevékenység jövedéki szempontból az állami adó- és vámhatóság által ne lenne ellenőrizhető, ugyanis a jövedéki törvény 97. §-a ezen gazdasági szereplőkre is vonatkozik.

A főosztályvezető – az állásfoglalás-kérésekre adott válaszok kötelező tartalmi elemeként – azzal fejezi be válaszát, hogy tájékoztatása „kizárólag az Önök levelében leírt tartalommal kapcsolatban kialakított szakmai vélemény, kötelező erővel nem bír, erre bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.”

Budapest, 2017. február 4.

Dr. Küttel Sándor                                     Dr. HankóZoltán
elnök, GYKNSZ                                        elnök, MGYK