Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az MGYK XIV. Vándorgyűlésének harmadik napi vendége volt. „Hogyan támogatja az egészségpolitikai fejlesztési célokat a gyógyszerészi kompetenciák bővítése? című előadásában az gyógyszerészet aktuális kérdéseit, illetve a rájuk adott válaszokat járta körbe.

„Mindig szívesen jövök, mert itt a hivatásukat szerető és a szakmájukat nagyon értő emberekkel tudok találkozni” – kezdte mondandóját dr. Takács Péter. Előadásával kapcsolatban előre vetítette, hogy visszatekint és mérleget von az előző időszak kormányzati intézkedéseiről, majd tájékoztat az előttünk álló feladatokról.

Először a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatban osztott meg néhány adatot, gondolatot. Évente 7,3 millió honfitársunk vált ki támogatott gyógyszert, rendszeresen pedig 3,3 millió honfitársunk jár gyógyszertárban. A lakossági terhek mérséklését a Kormány 2010 óta kiemelt szempontként kezeli, ennek érdekében az egészségügyi ellátásban fontos intézkedések kerültek bevezetésre.

A továbbiakban az elmúlt évek gyógyszertárakat érintő legfontosabb intézkedéseiről ejtett szót. A lakosságot érintő anyagi terheknek a mérséklését 2010 óta a polgári kormányzat a gyógyszerellátás területén is kimondott szakpolitikai célként jelölte meg – hangzott el. 2013-ra megtörtént a patikaliberalizáció okozta károk felszámolása, de azóta is igyekeznek a gyógyszertári terheket csökkenteni. 380 kisforgalmú működési célú támogatásban részesülő közforgalmú gyógyszertár és az általuk működtetett 156 fiókgyógyszertár rezsitámogatását biztosították. Fontos eredmény a magisztrális készítmények díjának emelése is. Nagyot léptek előre a digitalizáció terén, ami a gyógyszertári adminisztráció csökkentését is célozza. az EESZT-t is folyamatosan úgy fejlesztik úgy, hogy a gyógyszerészek is egyre többet lássanak beteg előzményi adataiból. Egyszerűsítették a fiókgyógyszertárak működtetésére vonatkozó szabályokat. Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékben (ÖVTJ) új elemként jelent meg a „Gyógyszerészeti szakértői tevékenység, szaktanácsadás” is.

Ezt követően az Egészségbiztosítási alappal és a gyógyszertámogatásokkal foglalkozott. Bemutatta Egészségbiztosítási alap gyógyszerkiadásainak a változását: exponenciális növekedés van a patikai vényes forgalomban (értékben – a szerk.), valamint „a nagy értékű gyógyszerek esetén látunk erős kasszakiáramlást” – hangzott el. „Volt egy kis ráncfelvarrás a nagy értékű gyógyszerek befogadása és támogatása tekintetében” – mondta, majd ismertette azt a négy csoportot, amelyeket a hatékonyság szempontjából alakítottak ki. Vannak olyan gyógyszerek, amik nem sokkal drágábbak, mint a tb-befogadással rendelkező komparátor, de hatékonyabbak. Vannak, amelyek sokkal drágábbak, de a hatékonyságuk mégsem akkora, hogy az egészséges életév-nyereség miatt megéri azokat befogadni. A harmadik csoportba tartoznak azok, ahol még kevés a klinikai és gazdasági adat arról, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. Ezek egyelőre egyedi méltányosság keretében kerülnek kiosztásra. És a negyedik csoportban vannak azok, amelyek nem jobbak, mint a komparátor, ellenben sokkal drágábbak, ezt már az egyedi méltányosság keretei között sem kívánják támogatni.

Beszámolt az ápolók kompetenciáját bővítő kezdeményezésükről is. Az erre vonatkozó javaslatcsomag elkészült, és várhatóan a gyógyszerészi kompetencia-bővítéssel egyszerre fog hatályba lépni. Megalakult az alapellátás megújítását célzó munkacsoportjuk.

A következőkben nemzetközi összehasonlításban elemezte a gyógyszerkiadásokat. Az adatok azt mutatják, hogy a GDP százalékában számított gyógyszerkiadások arányát tekintve Európában a középmezőnyben vagyunk. A gyógyszerkiadások az összes egészségügyi kiadás tekintetében 23%-ot foglalnak el. „Tehát még mindig gyógyszerfogyasztó nemzet vagyunk”, bár közel sem annyira, mint régen. Az OTC-készítmények nagyon nagy arányban fogynak, amelyeknél állami támogatás nincs. Ezért a magánkiadások aránya magas a gyógyszerfogyasztás területén. „Azt remélem, hogy a gyógyszerészi gondozásnak a tudatosabb gyógyszerhasználat is lehet a hozadéka” – mondta.

A gazdaságosság tekintetében van még hova fejlődni, ugyanakkor az egy főre jutó gyógyszerkiadásoknál a vásárlóerő-paritás adataiból látható, hogy néhány kivételtől eltekintve, nem lógunk ki a mezőnyből, tehát megfelelünk egy európai uniós átlagnak – fejtette ki.

Előadásának következő részében néhány adatot osztott meg a gyógyszertárakról és a gyógyszerkereskedelemről. Említette, hogygyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszereket jogszabály szerint 1453 körüli helyen árulhatnak, ezek száma nem nagyon változik. Sem a nagy patikák, sem a fiókgyógyszertárak számának a változásában lényeges ugrás változás látható. Az intézeti gyógyszertárak száma csökkent, e mögött az áll, hogy több kórház összeolvadt.

A fiókgyógyszertárak számának alakulása került a továbbiakban előadásának fókuszába. A fiókgyógyszertárak számának a csökkenését sikerült megállítaniuk az új szabályozásnak köszönhetően – mondta. A számokból az is kiolvasható, hogy ez döntően nem a normál közforgalmú engedélyű gyógyszertárak rovására történt, tehát nem alakultak át tömegével a gyógyszertárak fiókpatikává. A betegbiztonság szempontjából is vizsgálta az adatokat. Kiemelte a gyógyszerészi gondozást végző patikák számának a csökkenését, majd annak a reményének adott hangot, hogy ez nem azért van, mert a gyógyszerészek nem végeznek gyógyszerészeti gondozást.

A foglalkozottak adatainak áttekintése során megállapította, hogy elindult a fiatalodás folyamata a gyógyszertárakban. Látni azt is, hogy a szolgálati rend szerint a heti 48 és 60 óra között nyitva tartó gyógyszertárak száma a legmagasabb, és ezek alkalmazzák a legtöbb gyógyszerészt és asszisztenst is, ebben nagy változás nincsen.

Kitért az ügyelettel kapcsolatos kérdésekre is. Az elmúlt időszakban radikális változás volt az orvosi alapellátási ügyelet tekintetében, és megérett a helyzet a patikai ügyelet reformjára is. Terveik szerint a patikai ügyeletet is az alapellátáshoz igazítanák. Adataik szerint az országban mintegy 23 olyan hely van, ahol az alapellátási ügyelet mellett nincs ügyeletes gyógyszertár, valamint további 60 patika pedig úgy biztosítja az ügyeleti ellátást, hogy csak néha veszik igénybe.

Részletesen szólt az előttük álló tennivalókról is, amelyek listája hosszú.  Elsőként a hosszú távú gyógyszerellátási stratégia kialakítását említette. Már megjelent a stratégiai gyógyszerlista, ennek köszönhetően az ellátórendszer számára esszenciális készítmények könnyített, sokkal kevésbé bürokratikus eljárásban lehetnek a piacon. A gyógyszerész és az asszisztens képzés megújításával kapcsolatban megjegyezte, hogy ez állandó feladat, mindig a kornak megfelelő kihívásoknak kell megfelelni. Ezért állandó kapcsolatban vannak az egyetemekkel és a szakmával is. A helyettesítő gyógyszerészekre vonatkozó keretszabályok rögzítése is a feladataik között szerepel. Az ösztönzők átalakításával kapcsolatban több ötletük is van – mondta – látszik ugyanis, hogy az árrés a patikák szintjén már nem feltétlenül elegendő a rentábilis működéshez. Szóba hozta a digitalizációval és az EESZT-vel kapcsolatos feladatokat, ahogy a gyógyszerek házhozszállításának, internetes rendelésének újra gondolását is. Az intézeti és a közforgalmú gyógyszertárak és a gyógyszerészek praxisközösségek munkájában való részvétele is a felsoroltak között volt.

A kompetenciák bővítését fontos kérdésnek tartja. Ezzel kapcsolatban szólt a gyógyszerészi gondozásról és tanácsadásról, illetve a szakmai irányelvek fejlesztéséről. A gyógyszeralkalmazás áttekintése, az ápolást segítő eszközök kölcsönzése, a dohányzásról való leszokás támogatása, mind-mind olyan területek, ahol a gyógyszerészi kompetenciák bővíthetők, ahogy a vis maior expediálás vagy a védőoltások beadása is.

Dr. Takács Péter a továbbiakban beszámolt egy munkacsoport megalakulásáról is. Mint mondta, eddig is élénk párbeszéd volt a Kamara és az ágazatvezetés között, de belügyminiszter úr a gyógyszerészekkel kapcsolatos jogalkotási munkával és a gyógyszerészeti stratégia megalkotásával kapcsolatban úgy döntött, hogy álljon fel egy alapellátáshoz hasonló állandó munkacsoportot. Ezt a munkacsoportot Bidló Judit helyettes államtitkár asszony vezeti Hankó elnök úrral közösen, ahol mindent meg lehet beszélni, ami a gyógyszerészeket érinti. Március 10-én volt az első ülés. Reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy jó szakmai párbeszéd fog kialakulni.

Miben számítunk a gyógyszerészekre? – tette fel végezetül a kérdést. Úgy látja, akonszenzusos javaslatok kidolgozásában, az új technológiai lehetőségek kiterjedtebb alkalmazásában számíthatnak a gyógyszerészekre. Az elvégzett feladatok minőségi követelményeinek és az új gyógyszerészi kompetenciák részleteinek kidolgozása, a lakossági igények feltérképezése, szakmai humánerőforrással kapcsolatos elemzések készítése szintén azok a területek, ahol szükség van az együttműködésre.

Mint mondta, őt, mint szakpolitikust elsősorban a lakossági igények feltérképezése érdekli. A Kormányt általában az jellemzi, hogy igyekeznek az emberek hétköznapi problémáira jó megoldásokat találni. Ez volt a céljuk az Egészségablak applikációval, az online időpontfoglalással, az e-egészségügyi kiskönyvvel, az iskolai igazolások digitalizációjával stb. Ehhez hasonló esetekben számítanak a gyógyszerészekre is. Ha az emberek problémáját kezelik, azzal a szakma problémáit is megoldják. – mondta, majd megköszönte a hallgatóság megtisztelő figyelmét.

mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy Márton 

Az előadás videófelvétele az MGYK YouTube csatornáján és honlapján megtekinthető.

vissza