Beszélgetés dr.Horváth Tamással a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével

- Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban felpörögtek a Széll Kálmán tervvel kapcsolatos történések. Mi történt az elmúlt hét csütörtökön a parlamenti egyeztetésen?

- A meghívó szerint szakmai egyeztetés az érintettekkel. A meghívottak részére három csoportba osztva egy-egy órás időkeretben ismertették a Széll Kálmán Munkabizottság Gyógyszertámogatási Albizottsága (NGM, KIM, OEP, NEFMI) által március hónap során készített, a hazai gyógyszerellátási és gyógyszertámogatási rendszert elemző 120 oldalas összefoglaló tanulmány, tíz diában és negyven perc beszédben bemutatható kivonatát. A támogatási rendszer főbb problémáit, az átalakítással kapcsolatos alapvetéseket és a lehetséges beavatkozási irányokat, a meghívottak által előzetesen megküldött támogatáspolitikai javaslatok összesítését, a munkabizottság által javasolt és tervezett intézkedéseket, ezek főbb kockázatait és az ezzel kapcsolatos kompenzációs lehetőségeket. A maradék időben kérdésekre és hozzászólásokra volt lehetőség. A kérdések alapján a helyben adott válaszokon kívül további informálódás lehetőségeként aznap este megküldték a bemutatott prezentációt és másnap a 2011 júliusától bevezetésre javasolt intézkedések részletező leírását. Mindezekre április 11-én délutánig lehetett írásbeli véleményt benyújtani.

- Mi van a Széll Kálmán tervben?

- A gyógyszertámogatási rendszer átalakítását illetően a terv a már ismert 2012. és 2013-2014. évekre kitűzött egyenleg javulás elérésére két lehetséges irányt ad. Az egyikben idén félév végétől egy-másfél évre hatósági ár vagy hasonló hatású eszköz bevezetését és ezidő alatt egy új biztosítási és támogatási rendszer egy lépésben történő bevezetését, a másikban a támogatáspolitikai intézkedések kialakítása és bevezetése három lépésben idén félévkor és a 2012. és 2013. év januárjában. A tervezet 13 a kassza kiadási oldalát érintő intézkedést, 3 a bevételi oldalt érintő intézkedést, egy jelenleg ki nem fejtett úgynevezett hosszú távú, a támogatáspolitika további hatékonyságát javító intézkedéscsomagot és garanciális elemként a sávos gyártói befizetés módosításának lehetőségét tartalmazza. Ezek az elmúlt napokban széles körben elemzett és vitatott lépések részletesen a szak- és közsajtóban olvashatók.

- A bemutató címszavakban utalt még korrupciót csökkentő és hatékonyságot növelő kiegészítő intézkedésekre, és mint említettem néhány kockázatra és lehetséges kompenzációs elemre. A teljes és helyes kép alkotásához elengedhetetlen szükség van az intézkedések tervezett pénzügyi hatásainak ismeretére és a munkabizottság kockázatokat és kompenzációs lehetőségeket elemző munkájának részletes megismerésére. Ezt az egyeztetésen, szóban is jeleztük. Jeleztük továbbá, hogy tényszerű egyenlegszámítással az idei 325 Mrd forintos járóbeteg-gyógyszerkasszából tulajdonképpen 145 Mrd forintos egyenlegjavítást terveznek és ez 25 Mrd forinttal több a hivatalosan kommunikált 120 Mrd-os célkitűzésnél.

- Mit tartalmazott a kamara javaslata, illetve a kamara milyen szándékkal készítette el javaslatát a tárgyalások megkezdését megelőzően?

- A március 28-án beterjesztett kamarai elemzés és javaslat a beígért, áprilisban meginduló egyeztetések előtti kamarai álláspont kifejtése és közlése volt a kormány felé. Ezt tájékoztatásul megküldtük a szakágazat szereplői számára is. Tartalmát tekintve először is a Széll Kálmán terv akkor ismert, ide vonatkozó tartalmának tükrében készült helyzetelemzést ad. Kitér a kassza alultervezettségére, a magas és tovább nem növelhető betegterhekre, a gyártói, forgalmazói elvonásokra, a gyógyszertárak gazdasági helyzetére, a forráshiányosságra és eladósodottságra és a regulációs folyamat tulajdonrendezési lépéseinek ellehetetlenülésének veszélyére. A folytatásban, a kormányprogramban, a Semmelweis tervben foglalt egészségpolitikai célkitűzésekkel összhangban megfogalmazott, a kamara által javasolt intézkedések kifejtése következett, végül annak rögzítése, hogy álláspontunk szerint a megtakarítások összegét a lehetőségek és kockázatok teljes körű elemzését követően, a nemzeti egészségvagyon megőrzésének kötelezettségét szem előtt tartva kell kialakítani. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem a pénzügyi szempontokhoz kell igazítani az egészségpolitikai, gyógyszer- és támogatáspolitikai döntéseket, hanem olyan döntéseket kell hozni, amelyek alkalmasak a társadalom-, pénzügy-, gazdaság- és egészségpolitikai szempontok együttes figyelembe vételére. Az elmúlt évtizedekben ez nem így volt, az egészségügy, ezen belül a gyógyszerügy számos alapvető problémája a korábbi évek folyamatos forráskivonásának következménye.

- Hogyan viszonyul a kamara ahhoz, hogy a Semmelweis terv szellemiségében megfogalmazott javaslatait a Széll Kálmán-tervbe építik be?

- Említettem, hogy álláspontunk szerint nem a pénzügyi szempontokból kell levezetni a támogatáspolitikai, gyógyszerügyi intézkedéseket. Az általunk beterjesztett javaslatokból a Széll Kálmán terv összeállítása során figyelembe vették a beteg-együttműködést figyelembe vevő támogatási rendszerre vonatkozó javaslatunkat, a generikus támogatási rendszert korrigáló javaslatainkat, ezeket a gyártói szervezetek is javasolták. Két-három a gyógyszerek forgalmazását racionalizáló javaslatunkat, a gyógyszerész és orvos ösztönző rendszerek bevezetését és az egységes szakmai és biztosítói támogatáspolitikai kommunikáció kialakítását.
Alapvető probléma, hogy javaslataink más értelmezési tartományban készültek, ebben a "behajtás-politikai" környezetben más jelentést és tartalmat kapnak.

- Mit tartalmazott a kamara válasza?

- Fenntartjuk együttműködési szándékunkat az ügyben! Javaslatainkat az eredeti célkitűzések mentén, a Semmelweis terv vonatkoztatási rendszerében fenntartjuk. Hangsúlyt adtunk azonban annak, hogy a valóságban 145 Mrd Ft egyenlegjavítási terv a korábbi évek forráskivonásának folytatása, így a betegterhek növelése nélkül, a gyógyszerellátás színvonalának jelentős csökkenése nélkül, a korábban megfogalmazott egészségpolitikai célok feladása nélkül nem hajtható végre.  A terv nagyon súlyos politikai kockázatokat hordoz, a lakossági gyógyszerellátás összeomlását okozhatja, az ágazat illetve az egészségügy szereplőinek ellenállását váltja ki, ami végül a Semmelweis tervben foglalt és abból átvett intézkedések kudarcát okozhatja. A gyógyszertárak működésében a szolgáltatásminőség és az ellátásbiztonság súlyos romlásával, az ellátatlan területek és a hozzáférési esélyegyenlőtlenség növekedésével jár. A terv széleskörű, jelenleg ismeretlen haszonáldozati költségekkel jár, ezért kérjük a pontos és részletes hatásvizsgálatok elvégzését, ismertetését.