Magyar Gygyszerszi Kamara rtkteremt rdekvdelem akadlymentes verzi
Vissza az alaprtelmezett verzihozH-1068 Budapest Dzsa Gyrgy t 86/b Tel.: (+36-1) 351-9483 (+36-1) 413-1924 Fax: (+36-1) 351-9485 E-mail: hivatal@mgyk.hu
Fontosnak látom a munkavállaló, a kamara tagjainak többségét adó kollégák, illetve a fiatalok bevonását - beszélgetés dr. Németh-Krisztin Kornéliával mgyk.hu
2013. november 19.
Dr. Németh-Krisztin Kornéliával, a Heves Megyei Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk.
- Mi az, ami emlékezetes a 2. Köztestületi Napokról?
- A második köztestületi napok programjai közül nehéz lenne kiemelni egyet, mivel a saját területén belül minden előadás tartalmas és érdekes volt, akár a tradicionális Hozza, vagy viszi , akár az egészségpénztári vezetők fórumára gondolok. Ugyanígy értékes információkat hordoztak a második nap délelőttjének plenáris előadásai. Az aznap délután megtartott megyei elnöki beszámolókból megnyugvással tudhattam meg, hogy a többi területi szervezet is a mi megyénkéhez hasonló problémákkal küszködik.
- Kik jönnek, illetve kiket hív ebben az évben Hevesből?
- A Heves megyei Kollégák régebben nagyon aktívak, érdeklődőek voltak. Sajnos mint minden a világban ez is megváltozott. Remélem, ha elolvassák a Köztestületi Napok programját kíváncsiak lesznek az előadásokra. Az elnökségi tagokon kívül természetesen minden Kollégát invitálunk, de aktualitásának megfelelően a Patika Programban résztvevőket különösen.
- Lát olyan kérdéseket, amiről fontos, hogy szó essék a területi szervezetek szekciójában? Milyen kérdésekre vár választ, véleményeket a kollégáktól, megyei vezetőtársaktól?
- A területi szervezetek feladatait tekintve két életbevágó feladatot látok. Egyrészt a mozgósítást. A gyógyszertárvezető gyógyszerészek legyen az családi-, vagy lánc gyógyszertár aktív közreműködésének megvalósítását. Ami még ennél is fontosabb, a munkavállaló, a kamara tagjainak többségét adó kollégák, illetve a fiatalok bevonását.
- Elnézést , és mivel látja bevonhatónak a kamarai tagokat?
- Ha tudnám a megoldást nagyon boldog lennék, talán éppen ez lehet a hozadéka a konferenciának. Remélem, a többi megyéből tudok ötletet szerezni, Ők hogyan dolgoznak, hogyan osztják meg a feladatokat?!
- És mi a másik?
- A területi szervezetek működési feltételeinek rendezése is megkerülhetetlen. A földrajzi és demográfiai adottságoktól függően ugyanis nagyon különböző bevételekkel és működési költségekkel rendelkeznek az egyes területi szervezetek.
A megyéknél maradó tagdíjhányad egy kis megye részére még a minimális működést is csak nehezen biztosítja, míg egy több gyógyszertárral rendelkező nagyobb területi szervezetnél még akár felhalmozásra is jut belőle.
Ezzel kapcsolatosan két lehetőséget látok: Az egyik a kis megyék hivatalainak, önkéntes alapon történő, regionális összevonása lehet, a másik irány - véleményem szerint -, a területi szervezeteknél maradó tagdíjhányadnak a taglétszám alapján, degresszív rendszerben történő meghatározása lehetne.
- Mi jellemzi a megyei szervezeti működését a mindennapokban Önöknél?
- Megyénkben idén tavasszal, még az országos roadshow előtt, kistérségi találkozókat szerveztem Hatvan, Gyöngyös és Eger helyszínekkel hétköznapokon munkaidő utáni időpontokra. A téma az aktualitásoknak megfelelően, a tulajdonosi szerkezet, a létszám normának történő megfelelés és a szolgáltatási díjjal kapcsolatos teendők volt. Meghívott vendégünk Gyöngyösön dr. Horváth Sziklai Attila, Egerben Tóthné dr. Pető Katalin tisztifőgyógyszerész volt. A három rendezvényen összesen 36 fő vett részt. Ez a megyében működő közel 80 gyógyszertár vezetőhöz képest nem is rossz arány, ha viszont azt nézem, hogy a legutóbbi tisztújításkor a területi szervezet regisztrált tagjainak száma 203 fő volt, nos, ehhez képest, azt kell mondjam, nem volt jelentős a részvétel. (Ebből is látszik, milyen fontos lenne kollegák szerepvállalása, a mozgósításban, együttgondolkodásban, aktivitásokban.)
Szerintem az egész helyzet, bár ellenkező előjellel, de emlékeztet Bencsik Andrásnak a Békemenet kapcsán, a Demokrata legutóbbi ( A cselekvés élménye , 2013. X. 30. - a szerk.) számában leírt gondolatára, elő is kerestem: Egy olyan menetet, amelyen félmilliónál is több ember vesz részt, akik az ország minden pontjáról összegyűlnek, hogy részesei legyenek e menetelésnek, sem egy, sem több egyesület nem képes megszervezni, ha a társadalom egy hatalmas részében nincs meg a vágy és az akarat, hogy részesei legyenek e közös élménynek.