Â
DR. BLUM FERENCNĂ DR. MAGYAR MĂRIA
Dr. Blum FerencnĂ© dr. Magyar MĂĄria Szegeden Ă©rettsĂ©gizett, majd 1969-ben szerzett diplomĂĄt. Az egyetem elvĂ©gzĂ©se utĂĄn NagykanizsĂĄn, majd DĂ©vavĂĄnyĂĄn beosztott gyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt, 1981-tĆl a Szent-Györgyi Albert OrvostudomĂĄnyi Egyetem intĂ©zeti gyĂłgyszertĂĄrĂĄban intĂ©zeti gyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt, majd 1992-ig fĆgyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt dolgozott. 1992-tĆl a csalĂĄdi alapĂtĂĄsĂș szegedi MakkoshĂĄza GyĂłgyszertĂĄr szemĂ©lyi jogos gyĂłgyszerĂ©sze.  1975-ben Rozsnyai MĂĄtyĂĄs EmlĂ©kversenyen az elsĆ hellyel jutalmaztĂĄk. 1979-ben doktori cĂmet majd kettĆ szakvizsgĂĄt szerzett. 1999-ben szakközgazdĂĄszkĂ©nt diplomĂĄzott. Az OrszĂĄgos GyĂłgyszerĂ©sz Kamara alapĂtĂł tagja, több cikluson keresztĂŒl orszĂĄgos kĂŒldött.
Â
Â
DR. FEHĂR KLĂRA
Dr. FehĂ©r KlĂĄra gyĂłgyszerĂ©sznĆ szakmai Ă©letĂ©t folyamatosan a tĂĄra mögött töltötte Ă©s tölti a mai napig is, a betegek szolgĂĄlatĂĄban. PĂĄlyafutĂĄsĂĄt beosztott gyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt kezdte SiĂłfokon, majd a fĆvĂĄros XXI. kerĂŒletĂ©ben, Csepelen dolgozott. Vezette az AndrĂĄssy Ășton, azĂłta bezĂĄrt Opera PatikĂĄt, majd 1989. Ăłta a II. kerĂŒletben lĂ©vĆ Szent Margit GyĂłgyszertĂĄrat, amelyet a privatizĂĄciĂł sorĂĄn csalĂĄdi keretek között privatizĂĄlt. AktĂv szerepet vĂĄllalt a gyĂłgyszertĂĄrak szĂĄmĂtĂłgĂ©pes rendszerĂ©nek kialakĂtĂĄsĂĄban és bevezetĂ©sĂ©ben. Az MGYK Budapesti Szervezete alelnöke 2000-2002 között, a 2002-2006-os ciklusban a Budapesti Szervezet elnöke volt. ElnöksĂ©ge ideje alatt alapĂtotta a Budapesti Szervezete 2006-ben a FĆvĂĄrosi NyugdĂjas GyĂłgyszerĂ©szekĂ©rt AlapĂtvĂĄnyt, amelynek kuratĂłriumĂĄnak tagja volt 2008 – 2015 között.
Â
Â
KISS GĂZĂNĂ DR.
A Semmelweis OrvostudomĂĄnyi Egyetemen 1976-ban szerzett oklevelet. Szombathelyen közforgalmĂș gyĂłgyszertĂĄrban kezdett dolgozni, hamarosan azonban mint tehetsĂ©ges fiatal gyĂłgyszerĂ©szt a dr. KĂŒttel DezsĆ vezette szakfelĂŒgyeleti osztĂĄlyra hĂvtĂĄk, szakfelĂŒgyelĆkĂ©nt, majd 1988-tĂłl vezetĆ szakfelĂŒgyelĆkĂ©nt dolgozott. A gyĂłgyszeranalitika Ă©s a gyĂłgyszerĂ©szi mikrobiolĂłgiaterĂŒletĂ©n szerzett szakvizsgĂĄt. A gyĂłgyszertĂĄri központok megszƱnĂ©se utĂĄn a munkakör az ĂNTSZ-hez kerĂŒlt, Ăgy megyei, majd regionĂĄlis tiszti fĆgyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt dolgozott tovĂĄbb. Minden esetben segĂtett a gyĂłgyszerĂ©szeknek a privatizĂĄciĂł sorĂĄn, Ă©s kĂŒlönbözĆ ĂŒgyeikben mindig a legjobb tudĂĄsa szerint jĂĄrt el. SzĂĄmos cikke jelent meg szakmai lapokban.
Rendszeresen foglalkozott gyĂłgyszerĂ©szhallgatĂłkkal is. EzĂ©rt a tevĂ©kenysĂ©gĂ©Ă©rt 1998-ban a Semmelweis Egyetem OktatĂł GyĂłgyszerĂ©sze cĂmet kapta elismerĂ©sĂŒl.
Az MGYT helyi szervezetĂ©nek vezetĆsĂ©gi tagja kĂ©sĆbb elnöke volt Ă©vekig. A Magyar GyĂłgyszerĂ©sztudomĂĄnyi tĂĄrsasĂĄg Analitikai SzakosztĂĄlyĂĄnak Ă©vekig aktĂv tagja, a FoNo a GyĂłgyszerkönyv illetve a GyĂłgyszerĂ©szet szaklap szerkesztĆbizottsĂĄgĂĄnak is tagja volt. A Pro Sanitate kitĂŒntetĂ©s tulajdonosa. Vas megye KĂŒttel DezsĆ SzakkönyvtĂĄr AlapĂtvĂĄnyĂĄnak 1992-2015- ig kuratĂłriumi tagja.
Â
Â
DR. KĆHALMI JĂZSEFNĂ
1979 Ăłta a kiskunfĂ©legyhĂĄzi Körpatika vezetĆ gyĂłgyszerĂ©sze. 1985-ben vĂ©dte meg a Szegedi OrvostudomĂĄnyi Egyetem GyĂłgyszerĂ©sz KarĂĄn a gyĂłgyszertechnolĂłgiai intĂ©zetben Dr. Kedvessy György professzor ĂșrnĂĄl doktori disszertĂĄciĂłjĂĄt.
A GyĂłgyszerĂ©szi Kamara megalapĂtĂł tagja. ElsĆ orszĂĄgos elnöksĂ©gnek tagja. KĂ©sĆbb is orszĂĄgos Ă©s megyei szervezetben elnöksĂ©gi tagkĂ©nt dolgozott. 2000-2007 között BĂĄcs-Kiskun megyei elnöksĂ©gi tag, 2007-2011 között BĂĄcs-Kiskun megyei szervezet alelnöke, 2011-2015 között BĂĄcs-Kiskun megyei szervezet elnöke.
A gyĂłgyszertĂĄrak privatizĂĄciĂłs elĆkĂ©szĂtĂ©snĂ©l Ăgy orszĂĄgos, mint megyei terĂŒleten aktĂvan rĂ©szt vett. Az ĂĄltala mƱködtettet gyĂłgyszertĂĄrak mindig alappillĂ©re volt a betegcentrikus szemlĂ©let. A XXI. szĂĄzad kĂvĂĄnalmainak megfelelĆen ötvözni tudja az Ășjfajta szemlĂ©letet a hagyomĂĄnyokkal egyĂŒtt Ășgy, hogy tovĂĄbbra is a beteg Ă©rdeke maradjon szem elĆtt.
Â
Â
DR. KĆHEGYI IMRĂNĂ DR. ARATĂ ĂGNES
1960-ban a vĂ©gzĂ©s utĂĄn közforgalmĂș gyĂłgyszertĂĄrban kezdett dolgozni. 1963-tĂłl szakfelĂŒgyelĆkĂ©nt dolgozott, Ăgy lehetĆsĂ©ge nyĂlt a gyĂłgyszerĂ©szek tovĂĄbbkĂ©pzĂ©sĂ©Ă©rt, szakmai elĆrementelĂ©nek, doktori fokozat szerzĂ©sĂ©rt, valamint a gyĂłgyszerĂ©szi hivatĂĄs tovĂĄbbfejlĆdĂ©sĂ©Ă©rt tevĂ©kenykedni abban a nehĂ©z idĆkben, amikor a gyĂłgyszertĂĄri központot nem szakmai vezetĂ©s irĂĄnyĂtotta. 1996-ban doktorĂĄlt. A Baranya Megyei GyĂłgyszertĂĄri Központ igazgatĂłja volt 1981-tĆl 1995-ös nyugdĂjazĂĄsĂĄig. A dĂjat a gyĂłgyszerĂ©szekĂ©rt Ă©s a gyĂłgyszerĂ©szi hivatĂĄsĂ©rt kifejtett több Ă©vtizedes tevĂ©kenysĂ©gĂ©Ă©rt kapja. IdĂ©n 80 Ă©ves.
Â
Â
DR. NAGYNĂ KARDOS MĂRIA
A diploma megszerzĂ©se utĂĄn több pĂ©csi gyĂłgyszertĂĄrban dolgozott beosztottkĂ©nt, majd a Pannonmedicina GyĂłgyszerellĂĄtĂł VĂĄllalat alkalmazĂĄsĂĄban ĂĄllt. 2000-tĆl szemĂ©lyi jogos gyĂłgyszertĂĄrvezetĆ a pĂ©csi Szent BorbĂĄla GyĂłgyszertĂĄrban. A Kamara megyei szervezetĂ©nĂ©l aktĂvan rĂ©szt vett a munkĂĄban, titkĂĄrkĂ©nt, FelĂŒgyelĆ BizottsĂĄg elnökekĂ©nt, Etikai BizottsĂĄgi tagkĂ©nt fĂĄradhatatlanul kĂ©pviseli a gyĂłgyszerĂ©szek Ă©rdekeit. JĂł empĂĄtiakĂ©szsĂ©ggel Ă©s jĂł szakmai felkĂ©szĂŒltsĂ©ggel tudja kezelni a patikĂĄja környĂ©kĂ©n Ă©lĆ nehĂ©z helyzetben lĂ©vĆ betegek gondjĂĄt, bajĂĄt.
Â