A korábbi vándorgyűlésekhez képest újelemként jelenik meg az idein, hogy szót kapnak a fiatal gyógyszerészek is. Dr. Gutay Tibort, az MGYK ifjúsági munkájának egyik felelősét egyebek mellett a „Táltosképzőről” is kérdeztük.

–A korábbi vándorgyűlések programjait nézve egy új elemmel is találkozhatunk Egerben: szó esik a fiatal gyógyszerészekről. Mi több, Ön előadást fog tartani Beosztottak, fiatalok a kamarában címmel. Fiatal gyógyszerészként hogy érzi, összehasonlítva a korábbi évekkel, elég idő, energia jut a fiatalokra a kamarai munka során?

– Nem, sajnos ez még mindig nem elegendő. A lényeg azonban az, hogy az irány jó, a Kamara elnöke és elnöksége ugyanis elkötelezett a fiatal gyógyszerészek helyzetbehozását illetően. A korábbi elnökségek munkájában nem vettem részt, így csak a mostaniról tudok nyilatkozni. Ennek az elnökségnek az energiáit mindeddig jórészt az kötötte le, hogy válságot kezeljen, mentse a menthetőt, helyre állítsa a bizalmi tőkét, lerakja egy új, a XXI.században is versenyképes gyógyszerészet alapjait. Most értünk, illetve érünk el lassan oda, hogy a napi, halasztást nem tűrő tűzoltások és komoly alapozó munka után végre tudjunk figyelmet fordítani a fiatal gyógyszerészek megszólítására is.

 – Bizonyára nem könnyű ez a feladat, hiszen a mai világban senki nem ér rá, mindenki időzavarban van…

– Valóban, örülünk, ha magunkra és szűkebb családunkra időt tudunk szakítani, nem érünk rá a közösségi programokon részt venni… és ez mindaddig így is lesz, amíg nem érezzük meg a saját bőrünkön, hogy egy-egy értelmes együttlét, egy-egy tartalmas és hasznos beszélgetés után mennyivel másként látjuk a dolgokat. Egyszerűen azáltal, hogy megtapasztaljuk, hogy a többieknek is vannak gondjai (nagyon hasonlóak a mieinkhez), megismerjük más emberek gondolkodását, véleményét, ötleteket kapunk, pusztán meghallgatva mások beszélgetését (és mi még meg sem szólaltunk), kizökkentjük magunkat a szürke hétköznapokból és felfrissülünk. Az én véleményem és tapasztalatom az, hogy az értelmes közösségben eltöltött idő sokszorosan megtérül és befektetésként kell rá tekinteni. A Kamara dolga viszont szerintem az, hogy megteremtse a lehetőséget a tagjai számára, hogy részt vehessenek ezeken az együttléteken. Egyrészt azzal, hogy megszervezi ezeket az alkalmakat, másrészt pedig hogy olyan feltételeket teremtsen, hogy minél több kolléga és kollegina vehessen részt rajta. Itt kifejezetten a „piszkos anyagiakra” gondolok.

– Ön a Kamarában folyó ifjúsági munka egyik felelőse. Vannak-e és milyen lehetőségeik a tekintetben, hogy javítsák a fiatal gyógyszerészek helyzetét, illetve hogy elősegítsék, hogy patikatulajdonossá váljanak?  

– Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem a Kamara (vagy valamely másik szakmai szerveződés) fogja megteremteni az egyes fiatal gyógyszerészek önálló egzisztenciáját.A Kamara, ha akarna sem tudna cselekedni az egyes fiatalok helyett. Viszont tud és akar segíteni – hogy csak Tulajdonosi programot és generációváltás segítését említsem  – mindenkinek, aki szeretne a saját maga urává válni, és érez ambíciót arra, hogy önnön maga dönthessen a sorsáról. Tulajdonosnak és/vagy vezetőnek lenni nem jobb vagy rosszabb, mint alkalmazott gyógyszerészként szolgálni a betegeket, hanem egyszerűen más. Valaki vágyik rá és valaki nem.Véleményem szerint az egyetem, és minden egyetem feladata, hogy önálló gondolkodásra képes szakembereket képezzen, akik ismerve a tényadatokat és a törvényszerűségeket, képesek legyenek ezeket felhasználva, ezekből kiindulva önállóan alkotni valami újat, önállóan döntéseket hozni, más emberek munkáját megszervezni, irányítani.Mivel minket, gyógyszerészeket is egyetemen képeztek ki, ne vitassuk el magunktól a jogot és képességet, hogy igenis vannak olyan fiatal vagy fiatalos kollégáink, akik szeretnének saját maguk dönteni a sorsukról, akik szeretnének saját lábra állni, akik szeretnék megvalósítani a saját ötleteiket, anélkül, hogy engedélyt kelljen kérniük valakitől, vagy bizonygatniuk kellene a saját igazukat. Nos, ezeknek a gyógyszerészeknek kell segítséget nyújtson a Magyar Gyógyszerészi Kamara. És ezúton is szeretném jelezni a  kollégáknak (korhatárra való tekintet nélkül), hogy ha információra, segítségre van szükségük, akkor keressenek bennünket bátran (hivatal@mgyk.hu; gutay.tibor@mgyk.hu) . Az MGYK minden segítséget igyekszik megadni a hozzá forduló tagjainak, a teljes diszkréció biztosítása mellett. Segítünk. Ezért vagyunk.

– A „Táltosképző” kapcsán nem éri az a vád magukat, hogy ez egyfajta „elitképző”? Kik vehetnek részt az előadásaikon, egyáltalán zárt vagy nyitott ez a program? Akik itt „végeznek”, azoknak esetleg vezető szerepet szánnak a kamarában, vagy mi a céljuk az előadássorozattal?

– Elitképző? Végül is az. De nem hiszem, hogy ezzel önmagában bármi gond lenne.  A program indulása előtt megkértük a területi szervezeteket, hogy delegáljanak fiatalokat egy frissen induló, fiatal gyógyszerészeket összefogó, közéleti szerepvállalásra felkészítő csapatba. Ezen felül személyes meghívások is történtek és történnek a mai napig is. Szinte mindig több ember kapja meg tőlünk a meghívót a következő havi találkozónkra, mint ahányan eljönnek. Olyanról pedig aki szeretett volna eljönni, de elutasítottuk, vagy szándékosan nem hívtuk volna meg, én nem tudok. E két tény alapján bizton állíthatom, hogy a „Táltosképző” nem zárt. Pláne nem titkos, hiszen minden találkozónkról fényképekkel színesített beszámoló készül és kerül ki a Kamara honlapjára. A gyógyszerészetért, mint közösségért, az átlagosnál több elhivatottságot érző fiatalok találkoznak havonta egy-egy alkalommal, általában pénteken, a MGYK székházában. A cél: felkészítés a közösségünkért (a gyógyszerészet egészére gondolok) végzett felelős és hatékony munkára. Ehhez meg kell ismerni magát a Kamarát,a köztestületi munkát, a szakmapolitikai, gazdasági közeget, a média speciális lelkivilágát, és szert kell tenni bizonyos alapvető ismeretekre. A meghívott előadók ezen területek jeles képviselői. Az ő meghívásukról dr. Hankó Zoltán gondoskodik. Ő a „Táltosképző”életre hívója és házigazdája. Mindeközben szépen, csendben egy nagyon jó kis csapat kezd kialakulni, az állandó résztvevőkből. Ez legalább olyan fontos "mellékhatás", mint az eredeti, elsődleges szándék. Fontos azonban tudni, hogy az egyes előadások általában egymástól függetlenek, így bárki könnyen bekapcsolódhat menet közben is. Aki úgy gondolja, hogy van kedve csatlakozni, jelezze a területi (megyei/klinikai) szervezeténél, vagy nálam. Az egyetlen "felvételi követelmény" a jó szándék. Akit pedig nem az vezérel, az úgysem fogja magát jól érezni egy ilyen közegben.  

– Úgy tudom, terveik között szerepel, hogy a kamara honlapján is megmutassák magukat…

– Zajlanak az előkészületek, hogy a MGYK honlapján elindíthassunk egy blogot. Úgy tűnik, a legfőbb ellenfelünk itt is az időhiány lehet. Ugyanakkor úgy gondoltuk, hasznos lehet egy, a modern kor követelményeinek megfelelő közösségi, de mégis szakmai felület, ahol lehetőség nyílna a vélemények, érvek-ellenérvek ütköztetésére, ahol kérdéseket lehetne feltenni nekünk és egymásnak, ahol beindulhatna az on-line eszmecsere.

– A vándorgyűlésen a „Táltosképzősök” nyílt fórumot is tartanak fiatal kollégáiknak.  Mit remélnek ettől? Ki szervezte ezt a programot?

– Valóban, ez lesz az első "kihelyezett Táltosképző” találkozó. Egyrészt úgy gondoltuk, egy kis változatosság nem árt, másrészt a „Táltosképző” tagjainak is hasznosak lehetnek a vándorgyűlésen elhangzó előadások, beszélgetések, vitafórumok. Harmadrészt pedig a vasárnap délelőtti beszélgetésünk egy ideális "nyíltnap" lehet mindazoknak, akik szeretnének egy kicsit találkozni a csapattal, volna kedvük megismerkedni beszélgetni velünk.  Erre az alkalomra nem hívunk vendég előadót, hanem áttekintjük az elmúlt egy évünket-  2014. április 4-én indult el a programsorozat - és válaszolunk a hozzánk intézett kérdésekre. Mindenkit szeretettel várunk! 

mgyk.hu

A vándorgyűléssel, illetve az új 12 ponttal kapcsolatos, dr. Hankó Zoltánnal készített négyrészes beszélgetés az alábbiakban érhető el:

Első rész

Második rész

Harmadik rész

Negyedik rész 

vissza