Kétszer újraválaszthatóak lesznek az egészségügyi szakmai kamarák jelenlegi elnökei, ha a parlament elfogadja a kötelező kamarai tagságról is rendelkező törvénymódosítást. Egyetértési jogukat nem kapják vissza, csak véleményezési joguk lesz, s a kamarai tisztségviselők fizetését is maximálnák. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának hétfői ülésén a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara jelen lévő vezetői egy emberként helyeseltek a módosításokkal "feljavított" jogszabálynak.

A december 23-án beterjesztett javaslat újra visszaállítaná az egészségügyben a kötelező és teljes körű kamarai tagságot, továbbá egy független etikai rendszer működtetését a kamarák hatáskörébe utalna.

A testületek azonban csupán véleményezési és nem egyetértési jogkört kapnak, és a törvényben azt is meghatározzák, mekkora tagdíjat szedhetnek be. Ezt az éves összeget a tagokra vonatkozó mindenkori minimálbér egy bizonyos százalékában maximálják. Az indítvány megvágja az elnökök fizetését is: az a jövőben nem lehet majd több, mint a legmagasabb kormánytisztviselői fizetés, ami a helyettes államtitkári díjazásnak felel meg, tehát havi bruttó 750 ezer forint. Januárban épp amiatt indított nyomozást a Fővárosi VI-VII.

Kerületi Ügyészség a MOK ellen, mert nem hozták nyilvánosságra elnökük fizetését. Az utóbbi hetekben visszatérő vita volt a kamarai tisztségviselők újraválaszthatóságát szigorító rendelkezésről is, ám a bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot, amellyel az új kamarai törvény lépése egyfajta nulla pontot jelent. Tehát bármelyik tisztségviselő - így a testületek elnökei - újabb két ciklusra választható meg.

Éger István, a MOK elnöke hétfőn kifejtette, maradt a tervezetben egy-két apróság, amelyeket a kamarák nem örömmel, de tudomásul vesznek. Erre példaként említette, hogy egyetértési jogkörüket nem kapják vissza, csak véleményezési joguk lesz. Ettől eltekintve viszont a törvényjavaslat jelenlegi formájában, a módosító indítványokkal együtt nagyrészt orvosolja a 2006-os törvény hiányosságait - közölte.

Néhány hónapja orvosok kezdtek aláírásgyűjtésbe, mert kiderült: az egészségügyi államtitkárság nem kívánja a kért egyetértési jogkörökkel felruházni a szakmai kamarát, így viszont már nem lelkendeztek annyira kötelező tagságért sem. Ezt követően éles vita bontakozott ki a három egészségügyi szakmai kamara, valamint az ágazatért felelős államtitkárság között, de nem a korábban sokat követelt jogkör miatt. A szakmai szervezetek tudta nélkül nyújtotta be a kormány a kamarai törvényjavaslatot, ráadásul az előzetesen egyeztetettekhez képest más változatban - állították az érintett testületek vezetői. Az egészségügyi államtitkárság úgy reagált a vádakra: kizárólag a vezetői juttatások és a beszedhető tagdíj körül alakult ki vita, mert a helyettes államtitkári illetményt az orvoskamara nem fogadta el, és a MOK-elnök díjazásának mértékét az állami szektorban 2010-ben meghatározott bruttó 2 millió forintos vezetői díjazásban kívánta megszabni. Közölték: különösnek tartják, hogy az egyeztetési folyamatot "éppen annak a kamarának a vezetője veszélyezteti, akinek a kötelező kamarai tagság helyreállítására irányuló kérése a legtöbbet nyomott a latban a döntés meghozatalakor".